Dobrossy István: Piac, vásár, sokadalom Miskolcon. A Búza téri Vásárcsarnok története (Miskolc, 2002)
Miskolci vásárok és vásárterek megváltozott tartalommal
lettek megpróbálva. Az esős idő daczára, az ott megjelentek számát lehet 200—300-ra tenni, kik csoportokat alakítva, egy vagy másik kaszáló, arató, gyűjtő, tisztító gépeket nézegették, melyek, valamint a rosták, ekék, por- hanyítók és vízipuskák igen nag)' számmal voltak képviselve; ez utóbbiak közt volt a város által megrendelt igen szép vízipuska is, mely ez alkalommal hozatott el Pestről a gyárostól.”“8" Az első miskolci ipari kiállításhoz állatvásár is társult. Innen tudjuk, hogy a rendezvény négy napig tartott. Az iparkiállítás szerény volt ugyan, s nem felelt meg mindenben feladatának, fogalmazódott meg az önkritika, de a hiányokat kárpótolta az a tény, hogy csaknem minden vevőre talált, s nagyon sok megrendelés is történt. Az állatkiállítást viszont egyértelmű dicséret illette, hiszen a kormánykiküldött lovastisztek nem győzték eléggé dicsérni a felvezetett tenyészkancákat és csikókat. A hevenyészett statisztikák szerint a termék- és állatbemutatót mintegy ötezer ember tekintette meg.“ A miskolci alkalmon felbuzdulva a helyi mesterek a következő évben elmerészkedtek a kecskeméti „iparmű-kiállításra”, majd számos miskolci vett részt az 1873. évi bécsi világkiállításon. 1876-ban a szegedi országos kiállításon, majd 1877-ben az egri közkiállításon vettek részt a város iparosai.“8“ 1880-ban Székesfehérvár adott helyet az országos kiállításnak, majd 1885-ben Budapest vállalta fel a szervezés és a rendezés gondjait. Budapesten 32 csoportban osztottak ki elismeréseket, a jelentkezők és kiállítók száma pedig több ezer volt. Az iratokból arra derül fény, hogy a miskolci 69 kiállító közül 18-an kaptak valamilyen elismerést.* 281 282 283 Az 1870—1880-as évek helyi és országos rendezvényeihez hasonló volt mindaz, amire Miskolc 1934-ben vállalkozott. A város ekkor ünnepelte önálló törvényhatósági joga elnyerésének negyedszázados évfordulóját. 1934. augusztus 5—12-e között került sor az országos hírverésű rendezvényre, amelyre ingyen, illetve kedvezményes díjszabású vasúti szerelvények szállították az érdeklődőket az ország minden vidékéről. Impozáns volt a program, hiszen kiállításokon mutatkozott be a helyi ipar, kereskedelem, képzőművészet, sőt még a tanügy is. Tudományos, zenei és sport- rendezvények voltak városszerte. Az ekkor felavatott avasi kilátó, a tűzijáték és hangverseny elkápráztatta a város vendégeit. Az 1870-es évekhez 28,1 Szcndrci ). 1911. IV. k. 583-594. pp. 281 Szcndrci J. 1911. IV. k. 585. p. 282 Szcndrci J. 1911. IV. k. 591. p. 283 Borsodmegyei Lapok, 1885. 26. sz. 198
