Dobrossy István: Piac, vásár, sokadalom Miskolcon. A Búza téri Vásárcsarnok története (Miskolc, 2002)

A Búza téri vásárcsarnok tervei és megvalósulása (1922-1926)

A Vásárcsarnok déli homlokzatának részlete, 1930 körül

ről adatokat találunk a miskolci görög kereskedők anyakönyveiben. 1908- ban Bulgáriából jött kertészeket (inasokat és felnőttet is) temetnek el ortodox szertartás szerint.25" Amikor 1912-ben kitört a Balkán háború nem kevesen hagyták itt kertészetüket, és harcba vonultak a törökök ellen. 1913-ban szórványosan visszatérésükről tájékoztatott a miskolci sajtó. Akik maradtak, többségükben a világháború után is kertészkedésből éltek, termékeiket Miskolc valamennyi piacára szállították, legtöbben persze a Búza térre vitték zöldségüket. A vásárcsarnok megnyitása után eloltották őket a szabadtéri árulástól, termelvényeiket csak a vásárcsarnok pincerészéből értékesíthették. 1938-ban beadványukkal azért fordulnak a polgármesterhez, mert a külső piacon, szekérről is áruló őstermelőkkel szemben nem versenyképesek. A tervet a miskolci bulgár kolónia képviselői írták alá, s vetélytársaikat szirmai kofáknak nevezték. Mivel a polgármester úgy döntött, hogy „azon rendelkezésemet, mely szerint az őstermelők áruikat kicsinyben csak a vásárcsarnok pincehelyiségben bent árusíthassák, a szirmai lakosú árusokkal is érvényesíteni kell”, a szirmaiak * 251

25« MOA. II. k. 3-35. pp.

251 Reggeli Hírlap, 1913. április 11. május 18.

176