Dobrossy István: Piac, vásár, sokadalom Miskolcon. A Búza téri Vásárcsarnok története (Miskolc, 2002)
A Búza téri vásárcsarnok tervei és megvalósulása (1922-1926)
beépíteni. Sőt, be kell az elejét szép monumentális épületekkel, megfelelő bejárattal, hogy eltakarják az elébünk táruló kirakodó vásár halmazát. S ha az építendő házakba minél több üzlethelyiséget helyezünk, annál kevesebb kell a kirakodó vásár részére, mert az szükségtelenné válik. A városnak meg kellene ragadni az alkalmat az építés megindításához, ha már ő ezt nem tudja saját erőből megkezdeni.”232 A szakiparosok kiszámolták, hogy az építkezés 323 embernek (kőműves, ács, bádogos, cserepes, asztalos, lakatos, mázoló, üveges, vízvezeték-szerelő, villanyszerelő, parkettás, betonburkoló, kályhás, szobrász és napszámos) közel ötezer heti munkát, s hatmillió korona bért jelentene.233 Három beépítési elgondolás a Búza téren, Miskolc általános rendezési tervéből Az elképzelés annak ellenére (is) megbukott, hogy Szűcs Sándor városi főmérnök az 1922. évi szabályozási tervpályázatokból kiemelte a Búza térrel kapcsolatos elképzeléseket, s azokat igyekezett összeegyeztetni a városi realitásokkal, másrészt a vásárteret használók igényeivel. A Warga- féle szabályozási terv számolt a mai Szendrey J. utca megnyitásával, amely kelet—nyugati összeköttetést jelentett volna a Búza tér és a Laktanya (ma Hatvanötösök) utcával. Tervezte a Bethlen G. u. bekötését a Zsolcai kapuba, de ez nem volt összeegyeztethető a Szilágyi és Diskant Gépgyár területének beépítettségével. A Gömöri pályaudvarról viszont vágányt vezetett a Szeles utcán át a tervezett vásárcsarnokhoz. A tervező alapgondolata az volt, hogy egy kialakítandó parkban helyezzen el egy intézményegyüttest, amelynek egyik, s nem is meghatározó eleme a vásár- csarnok. Mint korábban vázlatosan utalunk rá, a templom mellé olyan négyzet alaprajzú épületegyüttest tervezett, amelybe „elhelyezte” a múzeumot, a mozit és az ún. közművelődési palotát. Ezt az együttest egy út választotta volna el a vásárcsarnoktól, amely az így leszűkített Búza tér északkeleti, szűk egynegyedét foglalta volna el. A Zsolcai kapu és a Király utca felé a tér nyitott, parkosított, ill. az itt elhelyezett pavilonok szolgálhatták volna még a piacfunkciót. Szűcs Sándor ebbe a „koncepcióba” tervezte bele a vásárcsarnok szélességének megfelelő bérháztömböt, amelynek déli homlokzata a Zsolcai kapura, északi homlokzata pedig fél232 Reggeli 1 lírlap, 1922. január 25. 233 Reggeli I lírlap, 1922. január 22. 161
