Dobrossy István: Piac, vásár, sokadalom Miskolcon. A Búza téri Vásárcsarnok története (Miskolc, 2002)

A Búza téri vásárcsarnok tervei és megvalósulása (1922-1926)

részére, ahová az építkezés folytán az árusok visszavonulni volnának kénytelenek.” Különös gondot jelent az, hogy az eltelt évtizedek építkezéseinek eredményeként a Búza téren kívül nincsen olyan hely Miskolcon, ahol az élelmiszer és közszükségleti cikkek árusítása hasonló körülmények között lebonyolítható lenne. Ha ez a forgalom a Búza térről elte- reltetnék, visszatérne az a kép, amely volt két-három évtizeddel azelőtt, vagyis az egész város egy nagy piac, vagy vásártér lenne. „Régen tervbe van véve Miskolcon vásárcsarnok(P) felállítása, ami nagyon életrevaló eszme, de a Búza tér egy részének eladása folytán a vásárcsarnokok már nem épülhetnének ott fel, pedig a város területén egyetlen egy hely nincs a Búza téren kívül, ahol a vásárcsarnokot kellő kiterjedésben fel lehetne állítani.” Az épületcsoport ellen tiltakozók arra is hivatkoztak, hogy „nemcsak a szabad közlekedés szempontjából esik súlyos kifogás alá a Búza tér egy részének átengedése, hanem városrendezési és szépészeti szempontból is. Mennyivel szebb külseje van egy teljesen nyitott és a közlekedési vonallal egybeolvadó szabályos térnek, mint egy olyan épülettömb által megzavart területnek, amely szűk utcává változtatná a szabad teret és amely már csak azért is kell, hogy kifogás alá essék, mert az épületeknek nem volnának udvarai, minélfogva a házi szemét és hulladékok egyrészt a fő közlekedési vonalat képező utcára, másrészt az épülettömb mögé kerülő felmaradt térre kerülnének. ... Ha valamely városnak olyan kevés belső beépítetlen tere van, mint Miskolcnak, akkor ezt a teret legfeljebb abból a célból volna szabad beépíteni, hogy ott valamely középület állíttassák fel és ezáltal elhelyezést nyerjenek azok a hivatalok, amelyek ma összezsúfoltan apró szobákban, csaknem odúban teljesítik nehéz hivatásukat.”228 229

A Búza téri „sarok” beépítésének nagy volt a sajtóvisszhangja. Régen volt olyan közérdekű probléma a városban, amely ennyire kiváltotta volna az emberek érdeklődését. A bérháztömb rajza 1922. január 22-én jelent meg a Reggeli Hírlapban (s kb. a mai Ady E. u. 5. sz. elől mutatja annak nyugati és déli homlokzatát). A tervezett épülettel szemben az Ady Endre u. 10—12. sz. egyemeletes, 1870 körül épített ún. Kubacska-féle ház áll, amely később az Aranykasza vaskereskedésnek adott helyet.2-2 A város a trianoni szerződés kiváltotta sokkos állapotban élt. Kapcsolatai megszakadtak a határ által elválasztott gömöri, abaúji és zempléni terüle228 B.-A.-Z. m. Lt. 1906. 1887/1923.

229 Vö. Gcnthon 1. 1961. 188. p. es Dobrossy 1. 1995. 119-121. pp.

159