Dobrossy István: Piac, vásár, sokadalom Miskolcon. A Búza téri Vásárcsarnok története (Miskolc, 2002)

A piac, a vásár, mint a vendéglátás és szórakozás, az információcsere színtere. (Miskolci különlegességek, legendák, históriák)

sült fiatal, bőrös sertés húsból készül, s melynek friss czipóval különösen vásár idején van nagy kelete.”158

Benkő Sámuel Topographia oppidi Miskoltz... című 1782-ben megjelent munkájában több helyen is foglalkozik a kenyérrel, de ezeken túl még külön fejezetet is szentelt a nagyhírű miskolci terméknek. így a XIX. fejezet címe: „De alto pane Miskolcziense”. Itt olvashatjuk, hogy „kenyereink különös díszévé válnak piaczunknak, nemcsak azért, mert kellemes az ízük, szép fehérek és jó az alakjuk is, és azok között a jó kenyerek közt, amelyeket az országban piaczra visznek és árusítanak, különösen kitűnnek. Sajnos nemritkán akadnak olyan asszonyok, akik a londoni pékek nyomdokait követik, s kenyereiket timsóval rontják meg, így szeretnék annak fehérségét és alakját egyre jobban növelni.”159 De erre (azon túl, hogy szívpanaszokat okoz) nincsen szükség — írja másutt —, hiszen „a szebbik nem kölcsönös látogatásokkal... szívesen segíti a házi munka és háztartás gondjait; és a kenyér sütés méltán jóhírű, mert a kenyér itt ízénél és formájánál fogva is kitűnő, ugyanis szépen megkel dagasztáskor s remek fehér színű.”16"

Benkő Sámuel leírásán túl a kenyérsütésre, a cipó, a zsemlye és a bélés készítésére több apró, érdekes adatot talált a XVIII. századi levéltári iratokban Bodgál Ferenc. Gyűjtéséből hasznos néhány példát idézni. 1740- ben említik, hogy „Az Becsülletes Szabó, Csizmadia és Varga Czéhek Szinnyek alatt áruló emberek, és kenyér sütő Asszonyok által eddig szokásban volt, általuk beszedett összeg a város részére fog fordíttatni.” 1766-ban Tóth Istvánné javai között — feltehetően kenyérsütő asszony volt — 1 db sütőszita, 1 db kenyértartó rács, 1 db nyújtódeszka, 1 db sütőtekenő, 2 db gyúrótekenő (ti. dagasztóteknő) és 2 db sütőlapát szerepel.161 1780-ban Karos István vallja, hogy a szóban forgó napon elment „Ns Sopronyi Erzsébet Asszonyhoz — mivel ez bélest szokott sütni a piacra — tudakolta, hogy van-e bélese, amelyre az Asszonyság: vagyon, épen most van a kemenczébe, a bélest meg sütvén egyet a Tanúnak eleibe tett.”162 1786-ban „Király Erzsébet a búza árulásának helyén a Ló oskolánál kenyeret árult. Acsády József mikor pálinkát vett tőle, megpofoz158 Szendrci j. 1904. II. k. 756. p.

«» Benkő S. 1782. 76. p.

160 Benkő S. 1782. 15. p.

'<>' Bodgál K MOM NA. 1005.

'« B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501 /a. XIII. 109.

114