Dobrossy István: Piac, vásár, sokadalom Miskolcon. A Búza téri Vásárcsarnok története (Miskolc, 2002)

A Búza tér kialakulása, vásári rendszabályok, az első vásárcsarnok

A Bú%a téri görög katolikus templom „földszintes” építészeti környezetben, s „szekeres” hangulatban,

XX. század eleje

Miskolc 1897-ben, majd 1898-ban készített városrendezési terve 1902- re megbukott. 1906-ban egy tanulmány látott napvilágot, amely városfejlesztési elképzeléseket fogalmazott meg. Ez nem terv, hanem olyan koncepció, amely nem nélkülözte a realitásokat.142 * Volt olyan része, amelyre felfigyelt a város vezetése, s természetesen olyan is, amely „halva született ötlet” maradt. 1921-ig, az új városrendezési terv megszületéséig mégis létezett, hasznosságát nincs okunk megkérdőjelezni. 4 A „hosszabb megvalósítási időt igénylő beruházások” között szerepelt a vásárcsarnok létesítése. (Valóban időt igénylő beruházás lett, hiszen 1906-ban, majd 1909-ben történt felvetése után „háborús szünet” következett, majd a trianoni trauma után az 1922-ben már tervasztalon is létező vásárcsarnokból 1926-ra lett valóság.) Az 1906-os elképzelés a vásárcsarnokot a Búza térre tervezi, teljesen szabad térre, hogy körbejárható, minden felől megközelíthető legyen, s mert tömegigényt elégít ki, nélkülözhetetlen volt a villamossal történő elérhetőség biztosítása. A vásárcsarnok — a szerző felfogása szerint - a közélelmezés meghatározó színtere, ahová mindenfelől beérkeznek az áruk, a termelő azt ott eladja, s azokat a vásárcsarnok

142 Gencsi S. 1906. 1-95. pp.

'« Dobrossy I. 2002. 22-24. pp.

107