Dobrossy István: Piac, vásár, sokadalom Miskolcon. A Búza téri Vásárcsarnok története (Miskolc, 2002)

A Búza tér kialakulása, vásári rendszabályok, az első vásárcsarnok

árkokkal és korláttal körülvett, utcákkal négy részre osztott vásártér, középen ivó és itató kútrendssyer tervével, 1880 k.

fordulóján készült helyszínrajz a Régiposta utca, a Huszárlaktanyához vezető út (ma Szeles u. keleti szakasza) és a Tetemvár felé haladó Szeles u. találkozásától északra (a sóházzal szemben) ábrázolja a céhek mérnök által kijelölt árulóhelyeit, „vásározó utcáit”. 12 mtr. széles és 223 mtr. hosszban a csizmadiák, 14 mtr. széles 134 mtr. sávban a tímárok és magyar szabók, 13 mtr. széles és 112 mtr hosszú utcán a szűcsök, mellettük 10 mtr. széles és 90 mtr. hosszban a szűrszabók, aztán 10 mtr. széles 74 mtr. hosszú szakaszon a kalaposok és sapkások végül 10 mtr. széles és 63 mtr. hosszú utcán a német szabók árulhatták portékáikat.13' A Borsodmegyei Lapok egyik cikke 1900-ban a villamosközlekedés jótékony hatásaként fogalmazta meg, hogy „...hosszú küzdelem után csakugyan elterelték a piaczot a Palóczy és Nagy Major (ma Dózsa Gy.) utcákba, felszabadítván a főutczát azon kellemetlen és a tömegközlekedést megakadályozó nyűgtől, mellyet minden piacz forgalma okozni szokott és tűrhető tisztáid HÓM HTD. I. 76. 2. 183.

105