Dobrossy István: Piac, vásár, sokadalom Miskolcon. A Búza téri Vásárcsarnok története (Miskolc, 2002)

A Búza tér kialakulása, vásári rendszabályok, az első vásárcsarnok

A\új és a régi vásárcsarnok a Búpa téren, a S^entpéteri kapu mai beépítése előtt 1950 k.

tosan nem tudjuk a múzeum és a panoráma milyen jellegű mutatványokat, tárgyi és képi bemutatóműsorokat takar.135

A XX. század elejétől a „belső vásárterek” funkciója jobbára átkerült a Búza térre és környékére. A „vasúti villamos vágány” a Tiszai pályaudvar elől indult a Gömöri pályaudvar irányába, de a Zsolcai kapu nyomvonalát elérve azon haladt tovább a Búza tér délnyugati sarkáig. Innen egyik elágazása rövid déli útszakasz után rátért a főutcára, s azon végig haladt előbb a Városház térig, majd Miskolc és Diósgyőr határát jelentő Verestemplomi, vagy Szent Anna-templomi megállóig, vagyis a végállomásig. A másik nyomvonal a Búza tér sarkánál északra fordult, szegélyezve a piacot, végighaladt a Szelesen, majd a Tetemvárnál a Kazinczy utcára tért. A Kazinczy utca—Szemere utca találkozásánál keresztezte a Széchenyi utcát, s három megállóval jutott el a Népkertig. (Még az első világháború előtt a villamos nyomvonala kiépült Hejőcsaba lakott határáig.) A főutcán az úttest bal oldalára került a vágány, ami nem kis mértékben zavarta mind a vásározókat, mind pedig a közlekedést.136 A villamos a Szelesen is megváltoztatta a céhes iparosok árulóhelyeit. Egy XIX—XX. század

135 Az 1889. évi szabályokat szó szerinti közlésben tette közzé Viga Gy. 1981.216-220. pp.

136 Vö.: Seresné Szegőfi A. 1988. 49-62. pp.

103