Dobrossy István: Piac, vásár, sokadalom Miskolcon. A Búza téri Vásárcsarnok története (Miskolc, 2002)
A Búza tér kialakulása, vásári rendszabályok, az első vásárcsarnok
tizedig nem változott, aztán sem túl sokat, ezért okozott gondot a város főutcáján az áruk értékesítésének és a villamosközlekedésnek az összeegyeztetése. A rendelet 1888-tól a házilag készült iparcikkek és élelmiszerek kivételével a házalást, mint a korábbi kereskedelem gyakori (elsősorban a szegény vándor-zsidókhoz kapcsolódó) formáját megtiltotta. Ugyancsak tiltotta a város utcáin a szekerek megállítását, vagy a vámhatárokon kívüli szekérről történő vásárlást (tehát a „kofaságot”, a közvetítő kereskedelmet). Vasárnap és ünnepnapokon reggel 9-től a város főutcáján és terein nem lehetett árulni. A hét többi napján az árulás szabad volt, de a kereskedő nem állíthatott sátrat a Király (ma Ady E.), a Széchenyi utcán, a Városház téren, valamint a Nagy-Hunyad utcán (a mai Dayka G. utcáig). Ezeken az utcákon nemcsak a piaci és vásári kereskedőknek, hanem a boltban árulóknak is megtiltották a „kirakodást”. Eddig - a szabályzat szerint — az utca boltosai kifüggeszthették áruikat vásárok alkalmával az üzlet falára, a cégtáblára, rudakon a járda fölé, de kirakodhattak a járdára is. Az árulásnak voltak ún. etikai kódexei. így pl. az árusok a vevőket egymástól nem csábíthatták el. Minden „iparjogosultak” a városban csak egy elárusító helye lehetett. Ahol megengedett volt a sátorállítás, az 3 méternél hosszabb és 2 méternél szélesebb nem lehetett. Ha valaki az írott (vagy a hagyomány, a szokások által elfogadott) rendelkezéseket megszegte, a városi rendőrkapitányság, vagy a megyei alispán 20 forintig terjedő pénzbírsággal, esetleg ehelyett kétnapi elzárással büntethette. Az 1888. évi, majd 1889-ben változatlan formában (nyomtatásban is) megjelentetett piacrendőri szabályzat az árulási rendszerre külön fejezetet szentelt. Ezen belül a Búza teret, a Tetemvár-teret és a belső piacteret különböztette meg. (Az ún. belső piactér a főutcát jelentette az Ady hídtól a Városház térig, ill. a Luther térig, valamint az innen nyíló mellékutcákat.) A Búza téren a nagy árucsarnok és a két kisebb árucsarnok rendeltetése nem változott, a korláttal való körbekerítésre is történik utalás. Ami fontosabb: a vásárcsarnoktól nyugatra eső terület, amelyet északon a Szeles utca, délen a Zsolcai kapu határol, négy részre van tagolva. Megkülönböztetik az északnyugati és az északkeleti szakaszt, a délnyugati és a délkeleti „négyszög”-et, vagy szakaszt. Ezeken belül van megjelölve az árulható termékek köre. A tér északi részén még áll a sóház és a nagy magtár, közöttük kialakított egy belső tér, amelyen megjelenhetnek a mutatványosok, van lovarda, körhinta, múzeum és panoráma. Ez utóbbiak a vásári sokadalom „kultúrfórumai”, a szórakoztatás színterei, bár pon101