Iglói Gyula: Miskolc 19. századi városrendezési tervei és építési szabályzatai (Miskolc, 1992)

II. Fejezet - 4. A jóváhagyási eljárás

tualis jelentőséget csak abban az esetben nyer, ha a város a jelzett új épület kisajátítását elhatározza, vagy a tulajdonos a jelenlegi épület elbontását elhatározza, vagy a tulajdonos a jelenlegi épület elbontásával újabb építkezés foganatosításába bocsátkoznék.12

A városrendezési szabályrendeletet a vármegye nem hagyta jóvá, „mert ennek 6., 7. és 8. §-ai olyan rendelkezéseket tartalmaznak, a melyek egyrészt magánjogi igényekbe ütköznek, másrészt nehezen vagy alig végrehajthatók és a város által szándékolt szépítési tervezetének eszközlését, nemhogy elősegítenék, hanem sokrészben akadályoznák."13

A szépítési és kisajátítási pénztár ügyében alkotott szabályrendelettel szemben észrevétel nem történt. A belügyminiszteri leirat végén említett szabályrendelet nem tartozott a szabályozási tervhez.

4.3. Határozatok és további fellebbezések 1899. évben

A városi közgyűlés 60/899. sz. határozata értelmében a szabályozási tervezet végrehajtásáról szóló szabályrendeletet 1899. június 20-tól július hó 19-ig közszemlére tették ki. A városi közigaz1"?

líBm. Lt. Borsodvármegyei közgyűlési jegyzőkönyv: 74/kgy/899. sz.

13A szabályrendelet eredeti példányát a Herman Ottó Múzeum is őrzi, a szövegidézet a szabályrendeletből való.

83