Iglói Gyula: Miskolc 19. századi városrendezési tervei és építési szabályzatai (Miskolc, 1992)

II. Fejezet - 4. A jóváhagyási eljárás

4. A jóváhagyási eljárás

Azt hihetnők, hogy a szabályozási terv elkészülte és városi közgyűlés 1898. július 6-án kelt 105/kgy/898. sz. határozata után a további eljárások már zökkenők nélküliek voltak. Különösen, ha a korabeli sajtóban, már 1897. év elején, az Ad- ler-Lippay terv el nem fogadása miatt úgy vélekedtek, hogy a szabályozási terv „lassabban készül, mint a Lucza-széke."11

A közvélemény türelmetlensége valóban jogos volt. A város nagyszabású elképzeléseit ugyanis egy véglegesen elfogadott rendezési terv nélkül megvalósítani nem lehetett. Ezek közé tartozott a vízvezeték és csatornahálózat építése is. Maga az építési szakbizottság elnöke, dr. Csáthy Szabó István is a 15 éven keresztül betöltött tisztségéről 1897. december 30-án benyújtott lemondásában is befejezettnek ítélte meg a szabályozási tervezetet.

4.1. A m. kir. belügyminisztérium állásfoglalása

A m. kir. belügyminisztérium 1899. január hó 27-én, a 136137/III. 1898. sz. állásfoglalásában közölte Borsod vármegye közönségével az eljárási szabályokat: „Miskolcz város szabályozási tervezete és az ennek kiegészítő részét képező három rendbeli szabályrendelet tárgyában m. évi december hó 29-éről 14313. sz. a) kelt alispáni jelentés

Szabadság c. lapban 1897. január 13-án megjelent, Ruttkay Menyhért: Lucza széke c. cikke.

80