Iglói Gyula: Miskolc 19. századi városrendezési tervei és építési szabályzatai (Miskolc, 1992)

II. Fejezet - 2. A Magyar Mérnök és Építész Egylet 1897. évi szakvéleménye

és Fazekas utcza sarkára, az új körút vonalába építtetnék."

Ez tényleg lényeges eltérés a két javaslat között, azonban itt is csak a bírálat illeti meg a bizottságot, mert ha alkotni akar, akkor valószínűleg a kettő közé fogja építeni az igazságügyi palotát. Hogy mennyire nem illetékes az építészeti bizottság, melynek tagjai között talán építész, vagy mérnök sincs, a két javaslat mellett még egy harmadikat készíteni, ennek bizonyítására ismét az orsz. mérnöki bizottság jelentésére hivatkozunk, mely végsoraiban a következőket mondja: „Nem bocsátkozhatunk bővebb részletezésbe, mert eszméinkkel inkább csakis a város rendezését kezünkbe vevő tervező mérnökök figyelmét kívántuk az általánosabb, magasabb szintről vizsgálandó dolgokra irányítani, nem pedig teljes részletes tervet adni, a mi nem is lehetséges feladatunk. Mert ilyet csak hosszabb munka után, az előreláthatván szükségesnek mutatkozó középületek és magánházak tüzetes, helyes meghatározása alapján lehetne szerkeszteni."

Tehát ez a bizottság, mely kétségtelenül illetékes alkotni, nemcsak bírálni nem ad „részletes" tervet, mivel ilyet csak „hosszabb munka" és „tüzetes meghatározás" után adhatna és megelékszik azzal - mivel meggyőződött a főmérnöki javaslat helyességéről „általános és egészben" - ha általánosabb és magasabb szintről vizsgálandó dolgokra irányíthatja a főmérnök figyelmét.

64