Iglói Gyula: Miskolc 19. századi városrendezési tervei és építési szabályzatai (Miskolc, 1992)

II. Fejezet - 1. Az 1894. évi szabályozási terv

gyes helyeit kivételes nagy árvizeknél még most is elöntéssel fenyegethetik.

2. a malmok közül azonban a Belegrádi malom eltávolítását és a belegrádi malomcsatoma teljes kiküszöbölését sürgősebbnek és a szabályozási műveletek első cyklusába felveendőnek tartjuk, mert ezek végrehajtása és a belgrádi kanyarulat eltüntetése nélkül a Belegrád városrész és annak környezete észszerűen nem szabályozható és mert a fokozatos meder szabályozás rendszerint alólról kezdendő.

3. A Peczevíz folyására nézve azt tapasztaltuk, hogy az a mostani alakjában a város fejlődésének és rendezésének egyik fő akadálya. (. . .) Tekintetbe véve mindezen állapotokat, sikerült, megejtett lejtmérések után oly megoldási módot találnunk mely az összes Peczefolyások vizeit kellő esés és mindössze 1 klméter hosszúra ásott csatornában, a jelenlegi vízemésztés biztosítása mellett a Szinvá- ba új utczákon át vezetné le, úgy hogy ez által a mostani Peczefolyásnak a Fábián-utczák, nyakvágó sikátorok, Fazekas-utcza, Zárda-utcza és Peczeközre s Király-utczára eső része és másfelől a Tóth-utczai folyásnak a Kis-hunyad-utczai köztől kezdve a Nagy-Major-, Palóczy-Rozmaring-ut- czákig vonuló alsó része teljesen betömhetővé válnék. (...)

V. A kivitel sorrendje és a kisajátítási irányelvek.

34