Iglói Gyula: Miskolc 19. századi városrendezési tervei és építési szabályzatai (Miskolc, 1992)

II. Fejezet - 1. Az 1894. évi szabályozási terv

a Széchenyi utczához képest, - a mi különben szintén tarthatatlan állapot - és nem csupán köz- tisztaság és jó ízlésnek fontosabb követelményei; - de egyenesen az az ok vezet annak kijelentésére, mikép az élelmiszerek piacza innen okvetlen eltá- volítandó, hogy máskülönben a közúti vasút a Széchényi-utczán, közbiztonsági tekintetekből nem volna létesíthető. A mindinkább növekedő forgalom már régebben szükségessé tette volna, de most már elodázhatlan követelmény, miként a forgalom oly módon osztassék meg, hogy a város hosszában a főutczával párhuzamosan egy második főközlekedési vonal nyittassák és az élelem- piacz is ide helyeztessék át.

Ez a második fővonal nem lehet nézetünk szerint jelenleg más, mint a búzavásártérről a Horváth-, Zárda-, Palóczi- és Kis-Hunyad utczákon át vonuló. Itt a már eddig végzett kisajátítások (Klastrom kert Élesház) a piacz létesítését lehetővé teszik, kivált hogy még mint a vízszabályozások kérdésénél lesz szerencsénk előadni, e helyen a Pecze árok teljesen meg fog szűnni; és mind a kocsiközlekedésre, mind a vásártérre a kellő szélesség a Klastromtól egész a régi zsidó imaházig már jelenben is meg van; a vásárló közönség is jobban összetömörülve találja az eladókat, mint mostan az Emberpiacztól a Sötét-kapuig és más irányban a Nagy-Major utcza kezdetéig.

A közlekedés itteni megnyitása végett okvetet- len szükséges Horváth-utczát már mosta meg32