Iglói Gyula: Miskolc 19. századi városrendezési tervei és építési szabályzatai (Miskolc, 1992)

Szabályzatok - Utószó az építési szabályzatokhoz

Utószó az építési szabályzatokhoz Amikor 1867-ben megalkották Miskolc első é- pítési szabályzatát, a „Szépítési szabályok"-at, a városnak még nem volt városrendezési terve. En­nek hiányában az építési szabályzatokban rendel­keztek városrendezési, vízrendezési alapelvekről is. Indokolt esetben egy-egy útszakaszra vonatko­zóan születtek közgyűlési határozatok, szabályo­zások. A város egész területének magassági felméré­se, a „lejtmérés", 1885-ben történt meg. Az ezutáni szabályrendeletekben megtaláljuk az erre való utalásokat is. Noha a mai értelemben vett szabályozási terv a 19. század végéig hiányzott, az egymást követő építési rendszabályokban számos olyan előírást ta­lálunk, amelyekből a városépítészeti koncepció is kitűnik, ezek közé tartozik az építési szabályok alkalmazása céljából elhatározott bel- illetve kül­területi felosztás is. Ezt a két kategóriát a későb­biekben: 3 övezetre módosították. Az építési öve­zetek módosítása, kiterjeszkedése a városépítés dinamizmusán kívül az esztétikai igények növeke­désére is utal. Amennyi megvalósul a 19. századi építésügyi szabályozásokból, az: a „történelmi örökség". Má­ig megoldatlan: a zúgok, közök megszüntetését el­rendelő szabályozás. Időszerűségéből semmit nem veszített az az 1867-es rendelkezés, hogy „a ház­301

Next

/
Thumbnails
Contents