Iglói Gyula: Miskolc 19. századi városrendezési tervei és építési szabályzatai (Miskolc, 1992)

I. Fejezet - 1. Az építési szabályozás kialakulása

me következésében) elrendelt építkezések a helyben hagyott terv szerint készítessenek el."2

A 19. század első felében keletkezett tanácsi intézkedések a városi élet sok olyan területére kiterjedtek, melyek ismeretében alig hihető, hogy az építésügy szabályozatlan maradt volna.

A környezetvédelemre vonatkozott az 1829. évi rendelkezés, a „kenderáztatás tilalma folyóvizekben". A közúti közlekedést érintő intézkedések: „járdákon talyigával, lóval való járkálás tilalma" (1821), „utczákon szekerek megállási tilalma" (1834). Az utcák és a város területén átfolyó vízfolyásokkal kapcsolatos rendelkezések: „utczák hetenkénti seprése", „utczák kivilágítása", „szemetek utczára hordási tilalma" (1836), a „Szinva vizébe hánt szemetek elhordása" (1840). Sok intézkedés történt az utak „igazítására", a Szinva és Pe- ce medreinek „szabályozására", hidak „helyrehozására".

Az építésügyi szervezet megalakításának előzményeiről Szendrei János így emlékezett meg: „A megyénk akkori rendei ez alkalomból már szükségesnek mondták ki más jól rendezett honi és külföldi városok példájára a szép és biztos építési választmánynak kinevezését."3

z Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár (továbbiakban: Bm. Lt.) 1700/1838. ikt. szám: Megyei Küldöttségj munkálatok a város rendbeszedéséről.

3Az 1. alatt i. m. IV. kötet 40. p.

13