Iglói Gyula: Miskolc 19. századi városrendezési tervei és építési szabályzatai (Miskolc, 1992)
Szabályzatok - 1. Szépítészeti szabályok (1867)
10 — A lakszobák világosságára nézve annyi négyszög mértékű ablak nyílás tervezendő, mennyit a szoba köb- tartalmának négyzetes gyöke kimutat 13 A házak ereszei az útczai részen különösen a belvárosban a fő útczákona földszintig levezetendő ércz- csatornákkal — mint Vízvezetékekkel lesznek ellátandók ld. A létező föld alatti közös útczai fő csatornák használata, s ezekbe mellék ágak bevezetése az illető szomszéd tulajdonosoknak külön dij fizetés nélkül megengedtetik. 15. Ha egy útezának lakosai töbsége, saját kényelmére, a közpénztár igénybe, vétele nélkül az útezán közhasznú javításokat — mint például vízvezetékeket — járdákat — parterősitéseket sat. épiteni elhatározná, a kevesebbségben maradt ellenzék a költségek arányos viselésére hatóságilag is kötelezhető. 16. Az úteza vonalán kivül a járkelést akadályozó czimtáblák,. mesterjegyek, a kerekgyártók állás és czö- vek fái, a kovácsok vasaló hidjai nem türendők, a kereskedők nap ellenző ernyőinek legalább 8 láb magasaknak kell lenniük. Hasonlóul az úteza vonalán kivül csupán két lépcső — még pedig egyike a falba alkalmazhatik, csapó ajtajú piuczc bejárók, Borompók nem építhetők. 17. A város belsejében oly üzletek megnem engedtetnek, melyek akár a szomszédoknak, akár az arra járó kelőknek büdös kigőzölgéssel alkalmatlankodnak, — vagy épen a közegésségre is kártékonyán hathatnának, — e tekintetből szappanosoknak s gyertyamártóknak a város belsejében faggyút olvasztani, mészárosoknak vágó hidat tartani sat. átalában meg nem engedhető. 18. Szemetet az útezára vagy a patak medribe 128
