Iglói Gyula: Miskolc 19. századi városrendezési tervei és építési szabályzatai (Miskolc, 1992)
II. Fejezet - 5. A tervezett megoldások értékelése
5. A tervezett megoldások értékelése Visszapillantva az első városszabályozási tervet létrehozó hatásokra, ezek között elsődleges jelentőséget tulajdonítunk a város 1877-ben történt megváltozott jogállásának, és az 1878. évi árvíz által okozott nagyméretű pusztulásnak. Kérdés, hogy a város önállóbb cselekvési szabadságának elnyerésével, de az árvízi csapás elszenvedése nélkül, hamarabb és ugyanilyen módon készítette volna-e el a szabályozási tervét? Szeged város esetében, az 1879. évi árvíz hullámsírjába roskadt 5700 ház, romjaiból kelt életre a modem város. Miskolcon történt árvízi pusztulás utáni újjá- építésnak ilyen alapvető változást eredményező jellege nem volt. A város szerkezete megmaradt, a Szinva és Pece akkori szabályozása csak az újabb katasztrófa megismétlődésének elhárítására szolgált. A korszerűbb Szeged építéséhez rangos város- rendezési tervek, és a világ minden részéről küldött korabeli 3 millió forint adott segítséget. A több, mint 1 millió 700 ezer forintos miskolci károk enyhítésére 1879. év tavaszára kereken 95 ezer forint gyűlt össze. A vízfolyások szabályozási tervét - számos nagy tapasztalattal rendelkező szakember konzultálásával - miskolci mérnökök készítették el. Az előbbiekkel, nem a katasztrófák borzalmas statisztikai összehasonlítását, hanem azt kívántuk 99