Sándorfi György: Korai helyneveink vizsgálata (Miskolc, 1989)

I. Törzs és népnevek

Ismereteim szerint Török S. volt az első, aki újszerű meg­közelítésével - határozottan tagadva a X. századi széttelepí­tést - törzsi helyneveink primér jellegét kiemelte. Kristó Gy. arra mutatott rá, hogy törzsi helyneveink éppen azokon a területeken a legritkábbak, ahol a széttelepítés elmé­lete szerint a legsűrűbbnek kellene lenniük /Ajtony, Gyula te­rülete/. Fejtegetése eredményeként azt is kétségbe vonta, hogy a magyar államszervezés kapcsán országos méretű és tudatosan irányított telepítések történtek volna."5 Bírálatával egyidejűleg egy másik megoldást ajánlott, mely szerint az alávetettségbe, a szolgaság állapotába beletörődni nem akaró szabad pásztorok ragadtak vándorbotot, s vitték szer­teszét az országba törzsi hovatartozásuk tudatát. Az így ide­genbe sodródott elemek által létesített telephelyeket nevezte el a környezet annak az egykori törzsnek a nevéről, ahonnan ki­szakadtak . 4 A szerző ellenében a magam részéről az alábbiak szerint ér­velek : Ha rátekintünk Kristó Gy. által rekonstruált törzsi megtele­pedés térképére"*, látjuk, hogy a rekonstruált nyolc törzs által lefedett terület É-D-i súlyvonala nagyjából a Tisza vonalával esik egybe. Ha csoportosítjuk a térképeinken feltüntetett tör­zsi helyneveket aszerint, hogy melyek esnek a Tiszától nyugatra és melyek keletre, eredményül az alábbiakat kapjuk: 1. sz. táblázat Törzsnév Összesen T iszától Ny-ra Tiszától K-re Nyék 27 17 10 Megyer 38 25 13 Kürt és Gyarmat 37 29 8 Tarján 27 15 12 Jenő 23 13 10 Kér 51 27 24 6

Next

/
Thumbnails
Contents