Sándorfi György: Korai helyneveink vizsgálata (Miskolc, 1989)

II. Vezérnevek

juk. A 42. sz. térkép összegezve mutatja az Árpádok három nemzedékét: Árpádnak, fiainak és unokáinak a helyneveit. Láthatjuk, hogy a harmadik nemzedék nem bővitette jelentősen a területet, amelyet az első két nemzedék már birtokolt, hanem a korábbi területeken belül maradva, csak sűrítette az ott lévő szállásokat. Egyedül Fájsz két helyneve feltűnő. A 8-ast, Zágráb közelében, még magyarázni lehetne azzal, hogy az egykori Kurszán-szállást vette birtokba /Kurszán 7-es/, de a Maros alatti, 7-es sz. Fajsz-szállást csak úgy értékelhetjük, hogy ő az első Árpádházi, aki szállást létesített Erdélyben, bár hangsúlyoznom kell, hogy az önmagában álló, a többitől messze, távollévő helynévnek nem tulajdoníthatunk túlzott jelentőséget.

Az Árpádok negyedik nemzedékének, Tormásnak, Zerindnek, Léinek, Dobokának és Zoltánnak a helyneveit a 4} -48. sz. térképek mutatják.

A 49. sz. térkép összesítve mutatja az Árpádok négy nemzedékének helyneveit. Ha ezt a térképet összevetjük az előző nemzedék helyneveit ábrázoló 42. sz. térképpel, azonnal szembetűnik, hogy Augsburg után mennyire megnőtt az érdeklődés a "belföldi" területek iránt. Olyan helyeken jelennek meg az Árpádok helynevei, ahol korábban sohasem voltak. Erdélyben, Krassóban; két helyen is átlépték a Drávát, és megkezdték a Dráva-Száva közének a birtokbavételét. /Természetesen, mint azt látni fogjuk, más vezérekkel együtt./ Végül, ha megnézzük az ötödik nemzedék vezéreinek helyneveit, akkor Koppány /50. sz. térkép/ és Csa- nád /53. sz. térkép/ esetében azt látjuk, hogy azok már csak szétszórva, és zömmel a periférián tudtak új szállásokat létesíteni. A felosztható területek végére értek, körbevette őket a Kárpátok koszorúja, az addigiakról át kellett térni egy más típusú fejlődésre.

Az ezredforduló sorsdöntő eseményeinek okát az Árpádok helynévanyaga révén pontosan követhetjük. Az 54. sz. térkép az Árpádok helyneveit ábrázolja Árpádtól-Vajkig. Gyula és Ajtony területét kivéve befolyásukat már kiterjesztették szinte a teljes Kárpát-medencére. Feltűnő azonban az a fehér folt a térképen, amely Győr alatt és a Duna-kanyarban mutatkozik.

21