Kapusi Krisztián: Keresztezett életutak. Halmay Béla és Honti Béla miskolci polgármesterek (Miskolc, 2005)

Előszó

város első számú embere. A város történetében a polgármesteri korszakot az ő nevével „keltezzük", s a polgári korszak utolsó polgármesterének Gálffy Imrét tartja a várostörténet. (Az 1894-1957 között élt dr. Gálffy Imre 1944- 1949 között volt polgármester.) A „polgármesteri korszak" történetét részben a Miskolc monográfia 2003-ban megjelent IV. kötete értékelte, részben a 2005-ben megjelenő V. kötete elemzi, minősíti majd. Ettől függetlenül szükséges a nevekkel, egyéniségekkel fémjelzett egy-egy korszak, vagy választási ciklus részletes elemzése is. Miskolc 1873-1950 közötti időszakában a város tanácsának, majd közgyűlésének élén 12 polgármester állt. A várost gyarapító „nagy" polgármester Szentpáli István volt, aki 1902-1912, majd 1917- 1922 között, két ízben is eleget tett választott tisztségéből következő feladatainak. Országgyűlési képviselőként 1924-ben halt meg. Emlékét, munkásságát a Borsodi Kereskedelmi és Iparkamara, a Kamara székházában kiállítás és 2003-tól kötet is őrzi. (Dobrossy István-Kapusi Krisztián: Szentpáli István [1861-1924] élete és munkássága.)

A város kiemelkedő tehetségű és eredményességű polgármestere volt az 1881-1953 között élt dr. Halmay Béla is. 1935-1937 között irányította a várost, meglehetősen nehéz, a városvezetés tekintélyét erősen csorbító korszak után. Amikor a közvélekedés megfogalmazta róla, hogy „hófehér maradt tisztessége tógája" szakmaisága mellett azt az erkölcsiséget igyekezett kifejezni, amelyet a város élén példaértékűen képviselt. Ritkán fordul elő egy település, s főleg egy család történetében, hogy „após-vej" találkozzon a város hivatalában, s osztozzon a sors tehertételeiben, a történelem időnként nehezen értelmezhető kiszámíthatatlanságában. Az 1904-1987 között élt dr. Honti Béla mindössze 1944. május-július között volt Miskolc polgármestere. A háborúi legkönyörtelenebb, várost pusztító, embert próbáló időszakában.

A Szentpáli-kótetben szerzőtársam, a levéltár nagyreményű fiatal kutatója arra vállalkozott, hogy e két polgármester életútját bemutassa, elemezze azt a korszakot, amelyben a város élén álltak. Kapusi Krisztián munkája új adatok, források feldolgozásával hiánypótló munka, amely segítség a monográfia e korszakán dolgozó történészek számára is. A feldolgozást jó szívvel ajánlom azok számára, akiket a hely, a város történetének mélyebb megismerése vonz, de azok számára is akiket a tudományos igény, a precizitás és a téma további kutatása, új eredmények feltárása és közzététele érdekel.

Dobrossy István szerkesztő

6