Kapusi Krisztián: Keresztezett életutak. Halmay Béla és Honti Béla miskolci polgármesterek (Miskolc, 2005)

Honti Béla származása és pályakezdő évei (1905-1940)

hatóságával, kitűnő képességeivel érdemessé tette magát arra, hogy őt Méltóságodnak is szíves figyelmébe ajánljam, s tiszteletbeli aljegyzővé kinevezését annyival inkább is kérjem, mert jelenlegi beosztásában az aljegyzői munkakörnek megfelelő teendőket látja el".103 A helyettes polgármester tekintélyét tükrözte, hogy Mikszáth Kálmán főispán mérlegelés és tájékozódás nélkül - már három nappal Hal- may előterjesztését követően - 1931. december 19-én kinevezte Honti Bélát tiszteletbeli aljegyzővé. Napidíjasiról ímokira változott 1933. szeptember 28-án a besorolása. Mindennapos munkája elsődlegesen jogi természetű ügyekkel kapcsolatos, fogalmazói feladatkörhöz kötődött. Hamarosan avanzsált: 1934. október 18-án a törvényhatósági közgyűlés másodaljegyzővé választotta dr. Honti Bélát.104 Teendői sokasodtak, hivatali beosztása révén vett részt a szociális, a katonai és illetőségi, a közigazgatási ügyosztály, valamint a városi adóhivatal munkájában. A hadi szervezés terén szerzett felkészültségénél fogva, már ezekben az években önállóan irányította a katonai és illetőségi ügyosztály működését.

A tárgyalt időszak legjelentősebb változása magánéleti síkon történt: Honti Béla 1934. november 10-én feleségül vette Halmay Margi- tot. A családalapítás révén került rokonságba a hivatali főnökével, dr. Halmay Béla főjegyző helyettes polgármesterrel. Természetes, hogy az eseménysorozat irritált egyeseket, ugyanakkor a munkahelyi és privát kapcsolat ötvöződése nem volt példa nélküli az adott korban. Ami fontosabb: a szóban forgó esetben egyik fél sem kompromittálódott általa, Halmay Béla népszerűsége töretlen maradt, veje miatt sosem kellett szégyenkeznie. Honti Béla pedig bizonyította azt, amit már a korábban eltöltött hivatali évei demonstráltak, hogy elsődlegesen a rátermettsége és képzettsége, nem pedig a családi háttér predesztinálta őt a közszolgálati pályára.

Egy sor, 1936 januárjában keltezett hivatalos bizonyítvány tanúsította mindezt. Vitéz Bethlenfalvay Károly, a miskolci Magyar Királyi „Szondi György" 7. Tüzérosztály parancsnoka állapította meg a ko103 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1906. 20157/1931.

™ B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1906. 5690/1938.

52