Csorba Csaba: II. Rákóczi Ferenc és a kuruc szabadságharc (Miskolc, 1986)

II. Rákóczi Ferenc életútja a szabadságharcig

hullott a porba, egynást követték a perek a kisebb rangúak ellen is. Zrínyi Pétert kivégezték, fiára éberen figyelt az udvar s elegendő volt egy gyanúsítás és börtönben végezte életét, - éppen abban az esztendőben, amikor unokaöccse, II. Rákóczi Ferenc megindította szabadságharcát.

A főúri összeesküvők közül csak I. Rákóczi Ferenc menekült meg. Báthori Zsófia védőszárnyai - hála jezsuita támogatóinak - megóvták. Igaz, a Rákóczi- várakba - Munkácsot kivéve - császári őrség került, s hatalmas váltságdíjat kellett fizetni, de erre is futotta a mérhetetlen vagyonból.

Báthori Zsófia, a szigorú nagyasszony igyekezett kezében tartani minden hatalmat a családban s mélységes ellenszenvvel viseltetett menye iránt, akiben a fiát veszélyes útra terelő "rossz szellemet" látta.

Zrínyi Ilona meglehetősen későn, 29 évesen szülte első gyermekét , s 33 esztendősen a másikat, Ferencet. Özveggyé válva az anya idejét és gondoskodását gyermekeinek szentelte. A család váraiban, Regécen, Sárospatakon, Munkácson éltek. Fiát kezdettől úgy nevelte, hogy fejedelmi ősei nyomdokába léphessen. Gazdaság és pompa övezte a Rákóczi-udvart míg élt I. Rákóczi Ferenc 1670 előtt az udvartartás elérte a 150 főt, melyhez egy A50 főt kitevő hadsereg járult. Az összeesküvés meghiúsulása után szerényebb lett az udvartartás, hiszen 400 ezer forint váltságdíjat kellett törlesztenie a családnak.

De még az özvegy mellett is, az 1670-es években meghaladta a száz főt a szolgálattevők száma.

Férje halála után Zrínyi Ilona idejét és figyelmét gyermekeinek szentelte, távol maradt a politikától. Az egyre viharosabb gyorsasággal pergő események azonban őt sem hagyhatják közömbösen. Az 1670-es évek második felében ugyanis az 1671-ben levert összeesküvés Erdélybe menekült bujdosói - külföldi, főleg francia segítséggel - egyre aktívabb Habsburg-ellenes megmozdulásokba kezdenek. Egyre nyíltabban melléjük áll Apafi Mihály erdélyi fejedelem is. 1677- 78-ban az ifjú gr. Thököly Imre és Teleki Mihály vezetésével a bújdosók egymás után aratják győzelmeiket. Seregeik eljutnak egészen az alsó-magyarországi bányavárosokig. Thököly már 1678-ban felkelti Zrínyi Ilona figyelmét is. Természetesen a bújdosók számára sem közömbös, hogy a hatalmas Rákcczi-birto- kok úrnője feléjük, vagy a Habsburg-király felé hajlik-e. 1678-ban kuruc fogságba került Zrínyi Ilona öccse, János. Ilona asszony közbenjárása nem volt hiábavaló, a tisztes fogságból Zrínyi János kiszabadult. Közben egyre szorosabbá vált - egyelőre levelezés és megbízottak küldése formájában - Zrínyi Ilona és gr. Thököly Imre kapcsolata. Ezt Báthori Zsófia teljes mértékben helytelenítette s goromba hangú levelekben feddte meg többször is menyét. 1680 júniusában azonban meghalt Báthori Zsófia, így Zrínyi Ilona a Rákóczi-vagyon korlátlan ura lett. A család birtokait féltve Ilona asszony engedélyt kért Bécsben, hogy létrejöhessen házassága a nála 14 esztendővel fiatalabb Thököly Imrével. Az esküvőre végül 1682 nyarán került sor. II. Rákóczi Ferenc ekkor alig múlt hat esztendős. A kisfiút környezete szembefordította mcstohaapjával s franciaországi emigrációban írott Vallomásaiban a házasság miatt szemrehányásokat tesz anyjának s azzal vádolja mostohaapját, hogy az el akarta őt tenni láb alól. A történeti kutatás azonban ezeket a vádakat nem igazolta. A távolabbi tervek szerint valójában olyan terveket forgatott a fejében Thököly Imre ás Zrínyi Ilona, hogy a kuruc felkelés sikere esetén Thököly lesz Erdély, II. Rákóczi Ferenc pedig Felsö-Magyarország fejedelme.

Thököly ás Zrínyi Ilona kapcsolata kezdetben elsősorban politikai szövetség volt, később - mint leveleik igazolják - szerelni kapcsolattá teljesedett.

5