Csorba Csaba: II. Rákóczi Ferenc és a kuruc szabadságharc (Miskolc, 1986)
A kibontakozástól a hanyatlásig
ni,’s zôkélletlé pàrt-iogàsokkal támogatni nem irtózott. Minekokiért Hazánkhoz-való iga» buzgójától vilélrerven, azon Túróé v párt-utó Élőnkbe állott Defurutaiok halálos cfetir, tudniillik azok kózzül egyikének , úgymint Raknfúá Menjbimuk azon Vármegye Tábla AíTefTorának Vitézink fegyvere által, Hazánkhoz-való igaz buzgó indulatiből ’s gerjcdezésiból, mindjárt »’ Gyűlésben köztünk történt halálát, nem tsak méltónak és helyesnek Ítéltük ’s appróbáltuk, hanem következendő napokon a’Társát-is ObiiUiá Kri/óftt, ugyanazon Vármegye Vicé-Ilpánnyát, bóhés keze által, Feje vételével érdeme fzerirrt megbűnrettenűk ; annak fekete azt-is elvégeztük, vala- . kik ezurán-is, ezén Mi Szövetségünk avagy C»n/mkrjr»nk ártalmára járván, azon vétekben tapasztaltaméinak , hafonló buzgósággal, mint hitetlenek és árúlók, Hazánk Szabadságáért fel-fogott fegyverünk éii által, minden idő múlás nélkül pyomban » hevenyében büntertcfTenok, femmi ct- lenvctö okok és kifogások az ellen nem hafználharván: Melly Vármegyének Záfzlóját-is cltépet- tuk , és a* Pctsctyét-is elvéteréén- a’ dolognak tovább-való kinyomozásáig , ’s törvényes eligazításáig félre tétetni rendeltük : f.s hogy azon Vármegyének , azon pártosságban tapafzulandó több Tagjai-is , nem külömben ha más Cvn/eArjiunnk-is akár hol lakozók legyenek, ekkoráig afféle pártütéSekbcn , és támadás indításban avatkozottaknak lenni, vagy affélékben fejeket törni. ’s lélcdzens, a’ Gyűlés után-is jövendőben kitanúltathatnának, a’ Cenftrdeutiortak köz java azt kívánván, minden halogatás nélkül, a’ki íokfzor vefzcdclmcs fzokott lenni, mindazokat árcílons. ba vétetni, ’s a’ fogságból annak az ó fzokott rendi Izercnt a’ FelfégcsVezérlő FEJEDELEM, és Senatus itélo fzeke eleibe , hogy ottan a’ dolog valóságának ki-nyilatkozása utáu, érdemek fzerént bűntettedének, («áltatni elvégeztük. JOSEPHUS Királyságának lemondása, az, Interregnum».^’, •vagy Király nem létének lé kivetkezett ideje, és az luftnál Ház akár mimódon pneteruW// mindennérnit jufsá»<a£ el-Hr lése. MÁSODIK ARTICULUS. A KInekokáért az Hujha't Háznak olly csalárd alattomban-való alánk áskálásával, vefzcdelműnk . munkálódása, cs álltokul velünk bánása, ’s nem egyébre (hanem hogy maga kegyetlen u- ralkodála, és utálatos igája, ’s crófzakos hatalma alá hantiadon Bennünket,) t2clozáfa, avagy tsak onnan-is bövlcgcfcn ki-tetfzik, hogy ö Királyi hatalmával , ’s nuiboriasíval gonolzúl élvén, ’s nem lévén maga kötdeíségérc ( melly Hazánk Írott Törvényeiben, és a’ hittel megerősített Diplomákban bőven le-van ábrázolva: ) femmi tekintete, kűlömb-kúlómb-fcle fzínekalatt nyilván való cröfzak-tétélre, vér ontásra , és ezen Magyar Nemzetnek fel-rert cl-tórlésérc ki-fakadort. úgy hogy már többé nem a’Királyi igazgatói, és óltalmazói hivatalban foglalatoskodotr, hanem áz Orfzág lakos Rendéinek , és azoknak Szabadságinak nyilván való Ellenfélévé változtatta magát, annyira, hogy fok rendbéli mely alázatofsággal nem külömben, mint Illeni Felfognék, mind az döbbeni Huftr'u i Királyoknak , ’s mind az első LEOPOLDU Soak nyújtott efedezö fupfbatnk- ra-is a' panafzoknak, és gravaiiNiieknek, foha femmi orvoslását e' Haza nem nyerhette, főt hova tovább naponként nagyobb-nagyobb gonofzban merült állapattya. Méltán fordittyuk tehát azon nehéz iga, és kegyetlen Ty tanúit uralkodásra nézve fzemcinkct mind azokra a’ gonofzokra, és Szabadságink ki-forgatására, mcllyekcr kegyetlen Tjunnui Orfzáglásának kezdetitől, 's derckafab- ban pedig a’ Mi idönkbcli emlékezetűnktől fogva, mindenféle fzínck alatt elkövetett, cs clkövctm ugyan fzokásba vett vala, mellycket másként is már cunckclóttc ki-botsátott, ’s riyilván-valóvá tett közónfégcs irásinkkal a' Kerefztyén Világ Ítéleti alá botsátottnnk. És noha azon lök go- nofzságoknak temérdek voltától indíttatván, avagy tsak igazságos fegyverkezésünknek fcl-fogá- sával is, és kegyetlen Tyrmwutt uralkodása ellen-való Szóvctfég kötésűnkkel, 's az által tett Vezérlő FEJEDELMI óidrrnuiuiunknak mcg-crösítéfcvd hozzája-való kivántt cngcddmefségűnk- nek, nem jól folytatott Királyi Orfzáglásának, azonnal ellene mondottunk, és magunkat, az a- lól fd-fzabadúlttaknak lenni ki-jdentcttűk ; mindazáltal tovább-is éles ■ cs meg-ertt elmével vit gálván, cs meggondolván a’ mollani Orfzágló Első JOSEPH Csáfzárnak, a' Magvak Ccn- nilioz képzett Jliiisát, és álnokúl koholtt przirnjîiijàt, vagy ahoz jutásra-való kívánságát, kit a’ Pofont Orfzág Gyűléfébcn, az Orfzág Satuit és Rendéi által , magának örökös Juin\ adatortnak lenni állat. Minthogy azon Orfzág Gyűicsbcli Decrerunmak rendi így fzól : M I LEOPOLDUS, ’S a’ C. Midőn elménknek iM fzargjlmjtotlági kóZott Eleinktől rank [it1 loll Afugjjr Orfzágunknuk bjjdnnt boldog iHaatrjinak helye hozáséba firtdoznink, ezen lufznot orvotlát-it jua E(zunb!’t, bogj r* foljd 1687- Efzeendö- be'li Szent Lakán nngiirs Sznbsd Kirilji Pofon yárotsbun, az egifz Egjbázj, 'I f^iligi, Nemeit, ti több emhtttl Mugi" Orfzigi, .’1 bezrá/a Utazó liifz'kbtli Sututoknuk « Kendeknek közönfiget Orfzág CjUttit birdetvin, a' belőtt Mugunk-it jelen lenen, Felfege 1 Érez Hertzeg JOSEPH Ehö-fzulött Fiunkul, nc'k’tk jőteniö KiráUjtkká, ’11 ír okká koronáztattok, i a’ t. A’ hóimat nyilván ki-tctfzik, fenn-lévcn épen akkoriban valóságosan az Egerjeit Mifzátlásnuk vét-ontó Tbeutrumt-, annak rettentő, ’s kegyetlen hóhéilisiból, mellyckrc Az ónodi országgyűlés törvénycikke I. József letételéről XIII. tábla
