Csorba Csaba: II. Rákóczi Ferenc és a kuruc szabadságharc (Miskolc, 1986)
Zászlót bontanak a kurucok
fegyverrel ugyan nemigen rendelkeztek, de hoztak legalább élelmet, ami szintén nem volt közömbös. Néhány nap alatt háromezerre emelkedett a csapatok létszáma s Rákóczi elérkezettnek látta az időt, hogy meginduljon a hegyek közül le a munkácsi síkságra. Rákóczi nevének nagy volt a varázsa, egymás után csatlakoztak nemesek is az eredetileg szinte kizárólag jobbágyokból álló hadhoz. S a nemesek csatlakozása valóságos lavinát indított el, a kővetkező hónapokban egyre tekintélyesebb birtokosok szánták el nagukat arra, hogy a kurucok oldalára álljanak, látva a felkelők hadának gyarapodását, növekvő sikereit, a császári udvar tehetetlenségét . 1703. július I8-án ért a Tiszához a kuruc had. Nanényban pátens kibocsátásával hívta fegyverbe az ország lakosait Rákóczi. A Tiszán átkelve már nyolcezres had sorakozott a zászlók alatt. Augusztusban a hajdúság népe is kuruccá lett. Sorra hódoltak meg a tiszántúli várak, városok. Bercsényi Miklós szeptember 17-én már Tokaj vára alatt állt s innen indultak egyes csapatok a ná- • sik fontos tiszai átkelőhely várának, Szolnoknak az elfoglalására. A Szatmár megyei Vetésről kelt nyílt parancsával szólította föl Rákóczi többek között a putnoki katonaságot és a lakosságot fegyverfogásra: "Mint hogy édes hazánk szabadúlása, mely végre életünket felszenteltük, a szerént □egyen végben, ha ki ki igaz hazájához, nemzetéhez való szeretetéűl viseltetvén fegyvert fogván, azon közönséges munkánk elől mozdítására, táborunkban hűségünkre béjelenti magát. Parancsoljuk azért a putnoki vitézlő és kcz lakos rendeknek... ki lovon, ki gyalog jő fegyveresen, minden továbbra való halogatás s késedelem nélkül táborunkba jöjjön bé..." Bercsényi Miklós a tokaji táborból 1703. október 2-án kelt levelével a Gö- nör vármegyei Rozsnyó bányaváros lakosait ugyan felmentette a hadbaszállási kötelezettség alól, hogy fontos ipari és kereskedelmi tevékenységüket folytathassák, helyette azonban kötelezte őket, hogy 15 napon belül a kuruc hadseregnek szállítsanak 200 szablyát és 200 puskát (flintát). Szolnok várát már szeptemberben sikerült elfoglalni, Tokaj azonban keményebb diónak bizonyult. Az első sikereken felbuzdúlva Ujváry Tamás Ujjongó örvendezés c. költeményében ünnepelte a kurucokat: Örülj Tokaj, Kálló, Kisvárda! Tudom mindenitek ezt várta, Zsoldositok sem gondolták, Hogy Kukulit negpaskolták, Bubán nyeg, hódolj meg... Oálnoki Veres Gerzson az első győzelmek, a felkelés megindulásának lendületét a következőképpen érzékeltette versében: Magyarország, Erdély, hallj új hírt, Kit régtől fogván német bírt, Ideje nár, hogy fölserkenj, Puskát, szablyát rozsdától fenj, Dobszóra, ülj lóra! Maga Rákóczi Szatmár várának ostromát irányította augusztus közepétől; október 16-án ért Tokajba s átvette az ostrom irányítását. A tokaji táborból 14
