Csorba Csaba: II. Rákóczi Ferenc és a kuruc szabadságharc (Miskolc, 1986)

II. Rákóczi Ferenc életútja a szabadságharcig

niszter levelével s 1701 januárjában tájékoztatta Rákóczit, aki Bercsényivel együtt nár a konkrét katonai terveket kezdte fontolgatni. Nem is sejtették, hogy megbízottjuk áruló, aki nár 1700 novemberében eljuttatta Rákóczi levelét az udvarba, ahol csak a kedvező alkalmat várták, hogy a gyanútlan összeeskü­vőkre lesújthassanak. Rákóczi ugyan értesült nővérétől Longueval letartózta­tásáról, azonban nen tudta elszánni magát határozott cselekvésre, így sárosi kastélyában akadály nélkül tartóztathatták le 1701. április 18-án. Bercsényi­nek viszont sikerült idejekorán elmenekülnie. A szervezkedés voltaképpen csak a tanácskozás és tájékozódás szintjéig ju­tott el, mikor az udvar elfogatta Rákóczit. Ebben a stádiumában Bécsre egyál­talán nem jelentett veszélyt. Az udvar viszont kihasználta az alkalmat, hogy kezébe kaparinthatja a nagy Rákóczi-vagyont s a nenesi ellenzék lehetséges vezéralakját megsemmisítheti. A császár és tanácsosai arra számítottak, hogy végleg letörik az ellenzéket s biztosítják a birodalom keleti felét. Rákóczit Sárosról Eperjesre kísérték, ahol három hétig tartották fogva. A várakozás oka az, hogy az összeesküvéssel gyanúsítottakat össze akarták gyűj­teni, hogy együtt indíthassák őket útba Bécs felé. Elfogták Szirnay Endrét, a három Vay testvért - Adámot, Lászlót és Mihályt - és Kassán, Miskolcon, Egeren, Budán át Bécsújhelyre kísérték. A Solari ezredes vezette kísérő csa­pat a foglyokkal két napot töltött Miskolcon, ahol a lakosság rokonszenve Rá- kócziék felé fordult. A város a "fogoly urakra" A78 forint 50 dénárt költött, ellátásuk fejében. Május 29-én érkezett neg a bécsújhelyi várba Rákóczi, ahol kivégzett nagy­apjának, Zrínyi Péternek emléke kísértette. A következő hetek európai sajtója tele volt Rákóczi elfogatásának hírével és a várható per felőli találgatásokkal. Rákóczi csak Bécsújhelyben kezdte igazán felfogni helyzetének súlyosságát. Mikor Eperjesről fogolyként kísérték, már tudta - felesége révén - hogy egyik levelét megtalálták Longuevalnál. Felmerült benne az a gondolat, hogy míg bir tokain haladnak, esetleg kiszabadíthatnák, de végül ilyesfajta próbálkozásra nem szánja rá magát, június-júliusban folyt Rákóczi pere, kezdve a kihallga­tásokkal, szembesítésekkel. A császár augusztus 2-án bizottságot alakított az ügy kivizsgálására s egyértelműen arra törekedett, hogy Rákóczi ügyét ne a ma gyár törvények szerint ítéljek meg és tárgyalják. Közben megindul a szervezke dés Rákóczi megmentésére, amit elsősorban felesége szervez, - rendkívül talá­lékonyan és energikusan. Több külföldi hatalom követe is közbenjár Rákóczi^.ér dekáben s felesége kiterjedt rokonsága sem marad tétlen. A legfontosabb az, hogy sikerült feleségének kapcsolatot teremtenie Gottfried Lehmann kapitány­nyal, akit Rákóczi őrzésével bíztak meg. Egy másik tiszt révén Rákócziné - parasztasszonynak öltözve - október 24-én bejutott a börtönbe, ahol részlete­sen elmondta férjének megszöktetése tervét. 1701. november 7-én szökött meg Rákóczi, romantikus körülmények között. A részleteket megírta Vallomásaiban. Az európai sajtó nagy szenzációként írt a sikerült szökésről, tudósítva egyben a segítő Lehmann elfogásáról, akit ké­sőbb tettéért halálra ítéltek és kivégeztek. A bécsi udvar gyors parancsokat küldött a birodalomban mindenfelé a szökevény kézrekerítésére, de már csak bottal üthették a nyomát. Rákóczi biztonságos helyre menekült, Lengyelország­ba . 10

Next

/
Thumbnails
Contents