Dobrossy István: Az igazi Miskolc (Miskolc, 2005)

Miskolc szellemi élete és kultúrája

Mondák és érdekességek Miskolcról hitvilágban természetfeletti erővel felruházott állat. A kígyóra főleg rosszindulatú cseleke­deteket, gonosz tulajdonságokat ruházott a vallásos képzelet. így pl. kígyó végzett Laokoonnal és fiaival, s kígyók tekergőznek a szörnyű külsejű Fúriák és Görgők karján és hajában is. A kígyónak azonban pozitív jelen­téstartalma is van. Aszklépioszt, a gyógyító istent botra tekergőző kígyóval ábrázolták. A kígyóábrázolás egyik formája a kört formáló, saját farkába harapó kígyó, amely az örökké­valóság, a világmindenség és a természet örök körforgásának, vagyis a napok, hóna­pok és évszakok ismétlődésének jelképe (is). A kígyó a rómaiak évkezdési szokásainak megfelelően a téli napfordulókor harap a far­kába, azaz véget ér, s egyben újra is kezdődik. A kígyó legközismertebb szerepét az első em­berpár elcsábításában, a Paradicsomban „ját­szotta”. A bűnbeesés történetének alapján a kígyó a csábítás, a gonosz, a sátán jelképe is. A tapolcai forrásvízben magát mutató fehér kígyó nem azonos a bejárati kapun, egyes bútordarabokon, főzőedényeken lát­ható házi kígyóval, csupán hasonló hozzá. Míg itt rontást távol tartó, bajelhárító, sze­rencsét hozó szerepe van, addig a forrás esetében kimondottan gyógyító tulajdon­sággal ruházzák fel. A gyógyvizű forrásban a gyógyító fehér kígyót meglátni a hiedelem összekapcsolása volt a valósággal a gyógyulás biztos sikerének reményében. Lehet három évtizede annak, amikor nép­rajzi gyűjtés kapcsán egy görömbölyi asszony elmesélte, hogy a fehér kígyó nem legenda, hiszen ő is látta Tapolca kristálytiszta forrás­vizében, amiből merített és ivott, s ez meg­gyógyulását eredményezte. A kígyó a hiedelem és a művészeti ábrázolás szerint a bölcsesség, a gyógyító erő, a halhatatlanság és az örökkévalóság szimbóluma. Egy bölcsesség szerint amikor a kígyó megöregszik, sziklát vagy szűk hasadékot keres, s belepréselve testét addig szenved, míg régi bőrét le nem veti, s újból meg nem fiatalodik. Az önmegtartóztatás a böjt is ez az út, amelyen átjutva elérhető az örök élet. Ha a kígyó forráshoz megy, hogy igyon, nem viszi magával mérgét, azt a fészkében hagyja. A mérgét elhagyó kígyó az, amely gyógyítani képes. (A boroskorsón megjelenő kígyó is a gyógyításra, a bor gyógyító erejére utal. Példázza ezt Tokaj város címere, amelyben a pallosra kúszó koronás kígyó a tokaji bor gyógyító erejét jelképezi.) MISKOLC 91

Next

/
Thumbnails
Contents