Dobrossy István: Az igazi Miskolc (Miskolc, 2005)

Miskolc szellemi élete és kultúrája

'Azt írták és azt tartották Bató Istvánról, hogy csak az üzletnek élt, nem kártyázott, nem korcs­mázott, sőt a „kis lutrin" sem játszott. A pénz és a gazdagság csakhamar közéleti és egyházi szerepléshez, számos komoly tisztség betöltéséhez segítette. A Borsod című lap egyik méltatásában azt írja róla, hogy a városi és megyei gyűléseken egyaránt részt vett, minden alkalommal és mindenhez hozzászólt. „Vb/í idő, amikor népének ő volt a pró­fétája, s nem lehetett olyan egyházi vagy po­litikai ügy, amelyet ő a »népével« diadalra ne emelt volna, vagy 'meg ne buktatott volna, ha ő úgy akarta. Akarni pedig nagyon erősen tudott. A politikai gyűléseken is hozzászólt mindenhez, de mindig csak azzal a témával: 'egy Istenem, egy életem, én az adót nem fizetem'. A népre nemcsak ezzel az elvével, de személyiségével is nagy hatással volt. " és családja tagjairól olyan emléket állítson fel, amelyet az idő múlása sem homályosít- hat el. Életfelfogását és környezetéhez való viszonyát egyetlen mondatban ő maga ek­ként határozta meg: „Ha az egész világ szét­menne, az én kriptám még akkor is egyda- rabban fog gurulni.” Bató István Miskolc 19. századi élénk és jelentős kereskedelmi életének egyik repre­zentáns képviselője volt. Gabonával és felte­hetőleg borral is üzletelt. Batót „hét vármegye ismerte”, de ebben szerepet játszott a helybeli élclap is, amelynek az 1880-as években Dörögi Dömötör névvel vált állandó szereplőjévé. Már a név is utal mentalitására és viselkedésére. Az élclap egyik száma a következőket írta róla: „/Vagy kalap, térdig érő, nyakig begombolt kaput- zok, lábszárain iszonyúan bőséges fekete nadrággal, melynek az alja télen-nyáron fel van gyűrve, úgy, hogy a csizmaszár fele kilát­szott alóla, a lábakon tengert lépő csizma. Kiegészíté az öltözetet a felleghajtó köpö­nyeg. Ebbe járt nap-nap a temetőbe, ahol meglátogatta szerettei sírját, azután pedig készségesen segített ott, ahol sírkövet emel­tek, sírt rendeztek, vagy kriptát építettek. ” Az öltözködés, a leírt viselet: a tengert lépő csiz­ma, felleghajtó köpönyeg és a többi ruhada­rab mind a különcködés jelei voltak, de mind­ezeknél is emlékezetesebbé tette Batót a „köznép” tudatában végrendelete, amelyről nemcsak beszélt minden fórumon, hanem még életében kinyomattatta. Nem titkolta, hogy ezzel azt akarja elérni, halála után neve és emléke örökké éljen. Minden bizonnyal két gyermekének korai halála lehet ennek oka. Rendkívül féltette va­88 MISKOLC

Next

/
Thumbnails
Contents