Dobrossy István: Az igazi Miskolc (Miskolc, 2005)
Miskolc szellemi élete és kultúrája
A miskolci vásárok forgatagának része volt a jó vendéglátás, a híres miskolci lacikonyhák mellett a miskolci fehér kenyér jó hírét már a XVII. század végén, XVIII. század elején is említik, de utazók is megörökítették. Miskolc népének megélhetését és életmódját a település kedvező fekvése sajátosan alakította. A hegyekkel körülölelt város közelében a Sajó és Hernád folyók völgye kapuként szélesedik ki, s jó összeköttetést teremt az Alföld felé. Az előnyös forgalmi fekvés és a különböző gazdasági kistájak találkozása miatt Miskolc jelentős kereskedelmi központtá vált és virágzó kézművesiparral bírt. Ez a kedvező fekvés virágoztatta fel a bor-, gabona-, gyapjú- és borkereskedelmet. A híres miskolci vásárokon, a sokadal- makban élénk és vidám élet zajlott. A bor az Avas, a Tetemvár pincéiben érlelődött, a gabona a híres miskolci cipók, perecek alapanyaga lett, a gyapjúból készült a legendás miskolci guba és a cifraszűr. Az állatbőröket pedig a csizmadiák, vargák, valamint a szűcsök dolgozták fel. A kézművesiparok virágzását segítették a Szinva partján sorakozó malmok, amelyek a víz olcsó erejével dolgoztak. 82 MISKOLC Tímárok céhládája
