Dobrossy István: Az igazi Miskolc (Miskolc, 2005)
Miskolc története
Miskolc története Miskolc a XX. század második felében Magyarország második világháború utáni történetét egészen 1989-ig a szovjet blokkon belüli társadalmi berendezkedés, a kommunista-szocialista korszak jellemezte. Az 1950- es évek első felében Miskolcnak a „szocialista nehézipar" egyik fellegvára szerepét szánták. Az erőltetett iparosítás négy évtized múlva vezetett a város gazdasági szerkezetének összeomlásához, a nagyipar válságához. Miskolc a 19. század végétől ügyelt arra, hogy a magyar városok sorában milyen súly- lyal és helyen szerepel. A Trianonban meghozott döntéssel hat nagyváros (Szabadka, Pozsony, Temesvár, Nagyvárad, Arad és Kolozsvár) esett ki Miskolc elől, s így Miskolc lélek- számát tekintve a hatodik lett a magyar városok sorában. 1949-ben már második helyre került, 1950-1960 között pedig lakossága több mint 40 000 fővel nőtt. 1960-ban 144 217 ember élt Miskolcon. 1964-1965- ben a városnak 163 600 lakosa volt. Az 1950-1965 közötti természetes szaporodás 17 000 fő, a bevándorlók száma pedig ennek pontosan kétszerese volt. A város felé áramlás nemcsak politikai, hanem társadalmi, foglalkozásbeli átrétegződést is eredményezett. Miskolc a hagyományos mezőgazdasági, kereskedővárosból ipari nagyváros lett. 1956-ban Magyarország megvívta szabadságharcát és forradalmát a diktatúra, az elnyomás és a szovjet megszállás ellen. Miskolcon az ipari üzemek munkássága és az egyetemi ifjúság voltak a forradalmi napok irányítói. Az országos változásoknak megfelelően október 31-én Miskolcon is újjáalakultak a betiltott pártok, s azok bevonásával létreNagygyűlés a Miskolci Equetemen (1956) MISKOLC 33
