Dobrossy István: Az igazi Miskolc (Miskolc, 2005)
Miskolc története
Miskolc története hajtotta. A folyamatos vízmennyiség biztosítására völgyzáró gát építésével duzzasztották fel a Hámori-tavat. Munkáját fia, Frigyes folytatta, aki üjmassán létrehozta a második kohót, az 1868-ban alapított diósgyőri állami vasgyár elődjét. A kézi vagy manufakturális papírgyártás közel egyidős a vas előállításával, a XVIII. század végén kezdődött. A napóleoni háborúk politikai és gazdasági következményei egy időre Miskolc fejlődését is visszavetették. Pangott az ipar, megszűnt a kereslet a vas után. A Balkánról macedóniai görög kereskedők, míg Lengyelországból zsidó kalmárok telepedtek meg nagyobb számban városunkban. Saját „kompániát” (társaságot) alakítva ki specializálódtak a kereskedelem különböző területeire, egy-egy áruféleség értékesítésére. (Ekkor emlegették Miskolcot a görög kereskedők városának, a múlt századtól pedig a zsidó kereskedők városának. A második világháború előtt Miskolcon élt a régió legnagyobb számú zsidó közössége.) A városi élet fejlődése, a görög kereskedők külföldi árui, a másfélszáz céhbeli iparos termékei egyre nagyobb tömeget vonzottak a vásárokra. Ezért 1750-ben, városi vállalkozásként felépült az első emeletes fogadó. A vidékről Miskolcra beköltöző gazdag nemesek a MISKOLC 23 Az őskohó Ómassán