Dobrossy István: Az igazi Miskolc (Miskolc, 2005)

Miskolc története

Miskolc története hajtotta. A folyama­tos vízmennyiség biz­tosítására völgyzáró gát építésével duz­zasztották fel a Há­mori-tavat. Munkáját fia, Frigyes folytatta, aki üjmassán létre­hozta a második ko­hót, az 1868-ban ala­pított diósgyőri állami vasgyár elődjét. A ké­zi vagy manufakturá­lis papírgyártás közel egyidős a vas előállí­tásával, a XVIII. szá­zad végén kezdődött. A napóleoni háborúk politikai és gazda­sági következményei egy időre Miskolc fejlő­dését is visszavetették. Pangott az ipar, meg­szűnt a kereslet a vas után. A Balkánról macedóniai görög kereske­dők, míg Lengyelországból zsidó kalmárok telepedtek meg nagyobb számban városunk­ban. Saját „kompániát” (társaságot) alakítva ki specializálódtak a kereskedelem különbö­ző területeire, egy-egy áruféleség értékesíté­sére. (Ekkor emlegették Miskolcot a görög kereskedők városának, a múlt századtól pe­dig a zsidó kereskedők városának. A máso­dik világháború előtt Miskolcon élt a régió legnagyobb számú zsidó közössége.) A városi élet fejlődése, a görög kereskedők külföldi árui, a másfélszáz céhbeli iparos ter­mékei egyre nagyobb tömeget vonzottak a vá­sárokra. Ezért 1750-ben, városi vállalkozás­ként felépült az első emeletes fogadó. A vidék­ről Miskolcra beköltöző gazdag nemesek a MISKOLC 23 Az őskohó Ómassán

Next

/
Thumbnails
Contents