Dobrossy István: Az igazi Miskolc (Miskolc, 2005)
Miskolc története
Török levél (XVII. század) Miskolc város fejező pallosa a XVII. századból tották. Leégett az avasi templom, a kápolnák, a középületek és számos lakóház. Miskolc kiheverte a csapást, s lakossága ezzel egy időben a reformáció híve lett. 1569- ben az avasi templomot már az új vallásnak megfelelően állították helyre. A XVI. század végétől Miskolc 90 éven át az Eger központú török fennhatóság alá tartozott. A város az Ónod-Diósgyőr- Szendrő települések vonalában húzódó magyar végvárak árnyékában, a török hódoltság peremvidékén feküdt. A portyázók sűrűn összecsaptak a végeken, és a városi tanács hol a császári, hol a török katonai csapatokat engesztelte ki pénzadományaival, etette, itatta őket, hogy mentesüljön a beszállásolástól. Két-három emberöltőn át meg kellett tanulni az együttélést a törökkel, főleg „kifinomult” adóztatási rendszerükkel. Ennek eredményességét példázza, hogy a szultántól oltalomlevelet is kapott a város. A hódoltság alatt Miskolc lakossága 5000 főre emelkedett. Általánossá vált, hogy a portyázók rablásai elől védelmet keresve a környék lakói a városba költöztek. Borból nem kellett tizedet fizetni a töröknek, mert a mohamedán vallás tiltja a borivást. Ezért is virágozhatott a borkultúra. Miskolc határának 17 szőlődombján szüreteltek, és az Avas, Bábonyibérc, Kőporos dombok oldalában félezer pincében tárolták a környék borát. A várost hetipiacai, valamint az országos vásárok gazdasági és kereskedelmi központtá tették. A XVII. század végén már négy országos vásár megtartására kapott jogot. 20 MISKOLC
