Dobrossy István: Az igazi Miskolc (Miskolc, 2005)

Miskolc története

Miskolci céhes emlékek

Miskolc, a földművelő, bortermelő település a XV században kezdett kézműiparos várossá átalakulni. 1508-ban elsőként a mészárosok kaptak céhszabadalmat, de rövidesen a vargák (1521) majd a szabók (1531) következtek. Jelentős iparágnak számítottak a Sajón, a Hejőn és a Szinván felállított vízimalmok. A malomipar mesterei azonban nem alkottak céhet, mivel a malom nem volt a tulajdonuk. A mezőgazdaságból fokozatosan kivált az ipar, és a gyorsan erősödő polgárság jelentőségét mutatja, hogy Miskolc magisztrátusának (tanácsának) a többsége a XVI. században már a kézműves-iparosokból került ki.

A XV. század végén, XVI. század elején Miskolc harmincat meghaladó kiváltságlevéllel rendelkezett.

A középkor végére virágzó mezőváros a XVI. század közepétől nehezebb évtizedeket élt meg. A török szultán, a Habsburg császár és az erdélyi fejedelmek csapatai éppúgy pusztították, mint a járványok vagy természeti csapások (tűzvészek, árvizek).

18

MISKOLC