Dobrossy István: Az igazi Miskolc (Miskolc, 2005)

Miskolc története

Későbronzkori ékszerek Bükkszentlászló Nagysáncról Nagysánc földvár (1846-ban került elő az első híres leletanyag, egy 367 darabból álló éremlelet. A kincs Bécsbe került, ahol egy magángyűjteményben található.) A népvándorlás első hullámával a római légiók elfoglalták Magyarország nyugati ré­szét. Az általuk megszállt területekről vidé­künkre germán, keletről szarmata népcso­portok érkeztek. A germán kvádok emlékeit Miskolc belvárosában (az Erzsébet téren és a Sötétkapu környékén) tárták fel. A népvándorlás második hullámából az avar leletek maradtak ránk. Az avarok a VII—Vili. században özönlötték el hazánk te­rületét. Miskolc határában az avar temetők­ből számos réz, bronz ékszer, vaseszköz, ló­szerszám maradt ránk. A szkítákkal együtt élő, azokat felváltó nép a kelták voltak. Franciaországból ter­jeszkedtek, és Kr. e. 350 körül érkeztek Észak-Magyarország- ra. Földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak, törzsi szervezetben éltek. Kotinus nevű törzsük székhelye Diósgyőr felett (az ún. Nagy- sánc-tetőn) épült ki. A Bükk hegységben vasat bányásztak. A törzs egyik fontos központja lehetett a bükkszentlászlói ún. 12 MISKOLC

Next

/
Thumbnails
Contents