B. Balsai Jolán (szerk): ABCs könyvecske - II. Rákóczi Ferenc iskoláskönyve, 1674 (Miskolc, 1991)

"II. Rákóczi Ferenc abc- és könyvecskéje"

szorgalmazott (a mai olvasó számára is időszerű) záradékát (doxologia) magyarázza. Az ábécés könyvecske szerkesztője Pázmány szövegét kissé megrövidítette elhagyva annak első mondatát. Érdemes arra is figyelnünk: "A’ Miatyánk’ végén, szent Máténál némelly görög könyvekben találjuk ama’ rövid és szép isteni dicséretet: Mert tiéd az ország... mellyet mostis a’ görögök a’ Miatyánk végén szoktak mondani. Ezt mi nem kárhoztatjuk, noha közönségesen nem mondjuk. Mert eleitől fogva...". Innen a szöveg folytatása megvan az ábécés könyvben és azonos Pázmányéval. Ugyancsak tőle való Az Úr Sz. Testéhez Véréhez címzett fohászkodás, amely a mai napig megvan a katolikus imádságoskönyvekben. Ugyanígy Pázmányéból való a két litánia a könyörgésekkel. Általánosan ismert, emberöltőkön át kívülről tudott szövegek voltak ezek, amelyeknek a magyar beszédmódot, a nyelvi ízlést, stílust formáló szerepüket nem kell külön hangsúlyoznunk. Elgondolkoztató, hogy mindennek gyökereit egy kiemelkedően nagy történelmi egyéniségnél, a magyar irodalmi nyelv és vallásos érzés jeles képviselőjénél, Rákóczi Ferencnél figyelhetjük meg.

A fejedelem visszaemlékezéseiben azt írja, hogy a latin nyelvet édesanyjának, Zrínyi Honának 1682. június 14-én Thököly Imrével kötött második házassága idején, tehát hat éves korában kezdte tanulni. A tanítók, nevelők között elsőként a könyv ajándékozója, a ferences Bárkányi János (megh.1710) jöhet szóba, aki