Csorba Csaba: „Számos dicsőségű első Rákóczi György" - A nagy fejedelem (Szerencs, 1993)

Életútjának vázlatos históriája

zavarossá váló - politikától. 1611-ben már Ónod várának kapitánya. 1615-ben Borsod vármegye főispánjává nevezik ki. Alig egy esztendővel később megnősül: Lorántffy Zsuzsannát veszi nőül (1616. ápr. 18.).

A Rákóczi és a Lorántffy vagyon összekapcsolása (utóbbi egyebek mellett a sárospataki és az ónodi uradalmat jelentette) jellegzetes 16-17. századi érdekházasságot sejtet. Dokumentumok százai, a házaspár levelezése azonban cáfolják ezt. Igazi szerelmi házasság, főúri körökben ritka ebben a korban, mint a fehér holló . . .

Házasságkötése időszakában Rákóczi György már az új erdélyi fejedelem, Bethlen Gábor felé keres kapcsolatokat. S akkor, amikor a II. Ferdinánd elleni támadás megindul, Felső-Magyarországon már ő a legfontosabb támasza az erdélyieknek. I- gaz, Kassa elfoglalása után nem eléggé megfontoltan csatát áll a túlerővel rendelkező Homonnai ellen, azonban a vereséget hamarosan sikerül ellensúlyozni további sikeres hadmozdulatokkal.

Bethlen újabb és újabb hadjárataiban mindvégig kitart Erdély mellett, a magyar szabadság- jogok és a protestáns vallás védelmében. Mélységesen tiszteli Bocskai emlékét (akit gyermekként bizonyára láthatott Szerencsen, amikor fejedelemmé emelték), s felnéz Bethlenre is, mint politikusra, mind hadvezérre, mint protestáns magyar em4