Csorba Csaba (szerk): „Édes szülötte földem, Zemplén" - Zemplén Vármegye Levéltárának Kossuth dokumentumaiból (Sátoraljaújhely, 1992)

madár, mint a szellő költözött egyik helyről a másikra, a vigasz balzsamát csepegtette mindenütt a búsongó s magát elhagyottnak érző szivekbe. S van-e mit csodálni ezen? A szabadságharczot megelőző éveknek, magának a szabadságharcznak is tagadhatatlanul több kiváló alakja van, a kort és törekvéseit összességben azonban csak ő képviseli. Mellette nagy érdemeket szereztek sokan, kitűntek többen, sőt egyesek lokális népszerűsége meghaladta egy-egy helyen az övét, de az egész nemzet osztatlan rokonszenvét csak ő birta, ő helyezkedett bele a nép szivébe kiolthatatlanul, örökre. (Éljenzés )

Nagy politikai átalakuláson vitte keresztül Kossuth a nemzetet. Kivivtuk az alkotmányt, a mit akkor teremtettünk, abból van a mi mai életünk, erőnk. Ez alapon áll 67-nek minden alkotása, annak a 67-nek, a mely, mint gyermek az apával, a legszorosabb, a legközvetlenebb vérségi összefüggésben van a sza- badságharcz korával. Azóta egy nemzedék felserdülésére való idő múlt el. Elég nagy idő arra is, hogy a reconstruált szabadság és az új államszövetségi alkotmány hatását meg lehessen Ítélni És ha ez az Ítélet fölötte kedvező, az fényesen mutatja, hogy Deák Ferencz bölcs alkotása nemcsak kiállja az idők viharait, de valóban képes is arra, hogy hazánknak fel virágozását, erejét és hatalmát visszaadja. És vajion a nagy eredmények kivívásában kié a legfőbb érdem? A legfőbb érdem a nemzeté és a koronás királyé ! Igen, a nemzeté, mely tudott tűrni, várni, a midőn erre volt szükség és képes volt három évtized alatt hatalmas munkájával betölteni a keretet, melyet Deák Ferencz alkotott. És a koronás királyé, a ki a múltra vetett fátyol után szétvonta a leplet a nagy és dicső jövendő panorámája felett! És ha e két közjogi tényező együttes működése által ma, a nagy demokratikus átalakulás alapján a magyar nemzeti egység ünnepét ülhetjük és ha ma, a hűbéres középkor minden maradványa az örök halál sírjába temetkezett és helyébe a polgári erény, önérzet, szorgalmas, munkás, hazafias és értelmes nemessége lépett és ha ma épen mi, a kik ellen egy (élszázad előtt a kettős birodalom fölforgatásának vádját emelték, épen mi vagyunk a kettős épületnek egyedüli szilárd és megbízható alapjai, annak oka, hogy rendithetlenné vált már most az a politikai hűség és a fejedelem iránt való az a szeretet, mely Kossuth Lajos működésének kiinduló pontja és végeredményeképen czélzata is volt ! (Élénk éljenzés és taps.)

Együtt van ma nemzet és király, a mely nélkül nincs törvényes és politikai hatalom s ha ez meg van, nincs Európának egyetlen országa sem, a melynek alkotmánya és politikai ereje befejezettebb, állandóbb és tökéletesebb volna.

Midőn tehát hálával és kegyelettel emlékezünk meg a szabadság nagy apostoláról, lehetetlen, hogy a nagy idők óta fejünk felett elhaladt ötven esztendő nag}7 munkásának, magának a nemzetnek a legnagyobb elismeréssel ne adózzunk, annak a nemzetnek, a melynek mindig nagy erénye volt a kellő erély, a cselekvési kedv, bátorság és kitartás emberfeletti nagy munkában s lehetetlen, hogy különös tisztelet s a hűségnek és szeretetnek legjobb érzései ne illessék meg az ünnepély alkalmával békében és dicsőségben uralkodó urunkat, királyunkat, a ki a legközelebbi harmincz esztendő alatt törhetetlen lovagias hűséggel ragaszkodott az alkotmányhoz és királyi esküjéhez s nem egyszer példát adott ebben a nemzetnek is.

Üdv és béke áraszsza el szeretett édes hazánkat, ennek fejedelmét és minden e haza polgárait!

Éljen a király ! Éljen a nemzet !

81