Csorba Csaba (szerk): „Édes szülötte földem, Zemplén" - Zemplén Vármegye Levéltárának Kossuth dokumentumaiból (Sátoraljaújhely, 1992)

XXXI

Debreczen Város Tanácsa, és választott közönsége szerencsés hivataloson értesíteni a’ magyar nemzetet, hogy midőn az országgyűlési követeitől folyó 184B-dik évi marlius 17-kén sebespostáyal érkezett, ’s a’ bécsi és országgyűlési',-közbenjött eseményeket magában, foglaló tudósítás felett tanácskozandó, mai napon marlius 19-kén d»e. ip órakor a’ tanácskozási nagyobb teremben nyilvános pendki- viili köz-gyülést b’vánt volna tartan}-: akkoron a’ város minden rendi} lakosai a’ gyűlés kitűzött ideje elölt, már egypár órav<d előbb a’ városház’ udvarán.és piaczán ezrenként öszveseregelvén, és a’ nemzeti újság czímü lappal szétküldött pesti lüpontok felett értekezvén, a’ köz-gyűlés megnyitásakor a’ tanácsterembe annak tökéletes megteltéig begyültek, és a’ kint maradlak nevében is kinyilatkoztató tűk, hogy ők bizodalommal vannak elöljáróikhoz, és ezentúl a’ nyilvánosan tartandó bármily gyűlésekben befolyási jogot nem igényelnek, hanem csak mint halgatók fognak azokban megjelenni; de most e’ mainapi tanácskozásokba befolyni, ’s a’ pesti 12 pontokat tárgyaltatni komoly elhatározott akaratuk. Azértis elébb ugyan a’ felhívott követi tudósítás, azután pedig a’ pesti 12 pontok felolvastatlak, mely- lyek következők:

1. Sajtó szabadság a’ censura eltörlésével.

2. Felelős ministerium Buda-Pesten,

31. Évenkénti országgyűlés Pesten.

4. Ttírvényelötti egyenlőség polgári és vallási tekintetben.

5. Nemzeti őrsereg,

6. Közös teherviselés.

7. Úrbéri viszonyok megszüntetése.

8. EskUttszék, képviselet egyenlőség alapján.

9. Nemzeti bank.

ÍO. A’ katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonásakat ne vigyék külföldre, a’ külföldieket vigyék el tőlünk.

11. A’ political statusfoglyok szabadon bocsáttassanak.

12. Unió Erdélylyel.

A’ mi megtörténvén, a’Pest megye érdemes követe Kosuth Lajos által a’kerületi ülésben f. hó 14-kén telt mind három indítványokat egy ajkulag pártolva kijelentette: hogy a’ jelen országyü- lésben tökéletes bizodalma van, és azt az országgyűlési minden teendőiben mindenkép’ gyámolitaní legkedvesebb hazafiul kötelességének esmeri, a’ pesti 12 pontokat pedig a’ tanács és választott közönség tagjainak, ’s több lakosoknak kijelentései után, mint különben is az országgyűlési követeinek adott anyautasitásból önként folyó nemzeti óhajtásokat, az egész közgyűlés egyhangúlag magáéinak lenni vallván és azokat elfogadván: ekkor a’ tanácsteremben jelen vélt, és a’ városház’ egész udvarát elfoglaló nagyszámú lakosság nevében ennek megbízottjai a’ népnek kívánságát, következő pontokban terjesztették elő:

1. Az elsorolt 12 pontokhoz, mint a’ nemzetnek régoltai óhajtása, 13-dik pontba adallassék; miszerint törvény által mondassák ki; hogy ö Felsége a’ Király minden évnek legalább felerészét az országban töltse.

2 A’helybeli sajtónak szabadsága nyilvánitassék, és a’netaláni visszaélések iránt rendelkezés tétessék.

3. A’ polgári őrsereg tüstént felállitassék.

4. Nem csak a’ köz,- jianem a’ tanács magán-gyűlései és a’ törvényszékek is nyilvánosak

légyenek.

5. A’ népnek e’ közgyűlésben jelenléte nyilván jegyzőkönyvbe foglaltassák, és a’ követek oda útasíttassanak, hogy ezentúl küldendő tudósításaikat, nemcsak a’ tanács és választott közönséghez, hanem az egész város lakosaihoz czimezzék.

6. Végre, ezen minden ilegkissebb csendzavar, és az elöljárósággal higgadt tanácskozás utján történt reform-diadalnak megünnepléséül a’ városház elejére állandóul ott maradandó1 nemzeli lobogó tűzessék ki, és ma estvére a’ város kivilágilassék.

Ezen kivánatokat a’ közgyűlés a’ tanács és választott közönségnek általános hozzájárulásával végzéssé emelvén, és a’ szabadsajtó, úgy szinte az őrsereg felállítása iránt a’ szükséges rendeléseket megtévén, a’ közgyűlésnek jegyzőkönyve a’ gyűlés teremében meghitelesittetett, utóbb pedig ennek ablakából a’ piaczon öszvesereglett nagy számú lakosság előtt is kihirdettetett. — Ezzel déli 12 órakor a’ nép égész csendességben és megelégedéssel eloszlott.

Mit is e’ városi tanács és választott közönség azzal tesz közhírré, hogy e’ nagy gyűlésben Kosúth Lajos e1 békés reformok vezetésében mások felett-kitűnő hazafi közakarattal és szűnni nem akaró öröm rivalgások között e’ város polgárává választatott.

Költ Debreczenben 1848-dik évi marlius 19-kén tartott rendkívüli közgyűlésből.

59