Kis József (szerk.): Áldozatok itthon és távol. Rezes Józsefné naplója (Miskolc, 2018)
Függelék - Rezes József fogságban írt levelei, levéltöredékei
Még akkor is könnyebb lenne ezt elviselni, ha legalább 2 évig együtt lettünk volna, jobban megismertük és megszoktuk volna egymást. Éppen most, kedden délben terjedt el, hogy ma éjjel megyünk. Most viszik teherautóval az udvaron elkészített sok kályhacsövet is, a vagonokhoz. Ha ma nem sikerül..., holnap már késő lesz. — Ma az igazolt kommunistákból többeket elengedtek. Várlak az ablaknál, búcsúzom. Ég veled Joczikám, Édesem, Feleségem. Nem felejtelek el, még jobban foglak szeretni. Bízzál bennem, aminthogy én is bízom Benned! Még nagyon boldogok kell, hogy legyünk s meglátod a Sors ezt meg fogja adni. Ezt remélve, ebben bízva millió csókkal, forró szeretettel ölel a Téged mindig igazán szerető férjed, Józsid. Anyukának, Apukának, Pistának, Mindnyájatoknak a legjobbakat kívánom, szeretetet, békességet, megértést. Ne nehezteljetek reám. írni fogok, amint lehetséges, írjatok Ti is. vigyázzatok egymásra. Kérnélek Apuka, hogyjoczika éjjel legyen a közeledben. Szerető kézcsókjaim és szerető csókjaim küldöm Józsitok Viszondátásra édes jó Szerelmem. Miskolc, fogdából, 1945. január 30-án. P. 1945. január 30. 1945.1. 30. este 10. Édes drága kis Joczikám! Jó Feleségem! Szeretnék tömören, de értelmesen beszámolni a mai napról és megkérni Téged, mi a teendő. Flirtelen ott kezdem, hogy miután elmentél a legnagyobb kétségek között, egy orosz bizottság, tolmáccsal, összeírta az útra, elsősorban a miskolciakat, — a mi szobánkat is. Annyi szivárgott ki, hogy ez az első vonat Sztalino-ba (nem Sztaniszlauba) Sztrálingrádon innen megy, Arad-Brassó- Bukarest-Kisinau-Torezpolj-Odesszán keresztül. Hogy ezen az éjjelen már nem megyünk el, annak oka, hogy nem tudtak elegendő vagyont kiállítani. 78
