Kis József (szerk.): Áldozatok itthon és távol. Rezes Józsefné naplója (Miskolc, 2018)
Rezes Józsefné naplója
Szívem! Te örökké élsz azért számunkra, csak a Tested hagyott itt bennünket, a Lelked nem, az örökké él és élni fog!!! Rettenetesen megkínoz a lelki fájdalom, már csak árnyéka vagyok önmagámnak és sokszor olyasmit érzek, hogy én is a halál küszöbén járok, s ilyenkor gyermekünk kedves kacagása felém nyújtott kezecskéje ránt vissza, mintha mondaná, ne hagyj el, ne hagyj magamra, így keserves lesz az élet. О ad még reményt az élethez, ő köt ehhez a földhöz. Istenem, de nagyon boldog lennél, ha látnád, hogy mily kedves, aranyos és okos. Tudom, hogy a Lelked látja őt, lelki szemeiddel fogod kísérni végig az életén, s ha valami veszély felé rohanna, Te fogod kinyújtani áldó kezedet, hogy megállítsd. A legjobb embert, a legjobb Édesapát vesztettük el Benned, imádkozunk Érted és kérjük a Mindenhatót, adjon nekünk megnyugvást és erőt e nagy csapás elviseléséhez. Sokszor eszembe jut, hogy mennyit terveztél, hogy rendezgetted jövendő életünket, s hányszor mondtad „Csak ezután leszünk mi igazán boldogok, s úgy fogjuk szeretni egymást, hogy mindenki megirigyelje azt!!!” Valóban így is lett volna! A legnehezebb időben találtuk meg egymást, amikor csak félni és rettegnünk kellett, amikor nem élhettünk oly zavartalanul magunknak, hiszen 3 heti házasság után bunkerba költöztünk, ahol 6 hétig éltünk tele izgalommal és rettegéssel, s azután egy összekuszált, ajtó és ablak nélküli lakásba jöttünk haza, ami egy istállóhoz hasonlított. Itt is folytatódott a rettegés, a bujkálás, az éjszakai álmatlanság és virrasztás egymásért. De ezt mind türelemmel átvészeltük abban a reményben, hogy ezt leváltja a szebb, a boldogabb és nyugodtabb élet és elkezdődik az, amire úgy vágytunk, a gondatlan boldogság. És te Mindenben megelőztél, itt hagytál, míg elértük volna a boldogság tetőfokát. Sok ez a csapás egy embernek, s úgy érzem, hogy idő előtt össze fog tömi testben, lélekben egyaránt. Majd a Hősök Temetőjében választok egy névtelen sírt, s oda fogok kijárni, ha már nagyon nehéz lesz a kereszt, a bánat, a könny és sóhajok szárnyán küldöm majd Feléd önzeden, tiszta szeretetemet gyermekünk szeretetével együtt!!! Drága Hitvesem! Nyugodj békében és adjon Néked az Úr kegyelmet és megnyugvást, adjon csöndes, békés pihenést sokat szenvedett Testednek és Lelkednekü!