Kis József (szerk.): Áldozatok itthon és távol. Rezes Józsefné naplója (Miskolc, 2018)

Rezes Józsefné naplója

Édes Szivecském újra tettem lépéseket az érdekedben. Ismét megmozgattam mindent, s hát ha csak sikerülni fog így valamit kiharcolni. Hiszen már úgyis ideje volna a hazaszállításnak, mert lassan egy esztendeje lesz, hogy elvittek. Jaj de nagyon nehéz, szomorú esztendő volt, csak legalább már a következő lenne jobb és boldogabb. Oj, bárcsak az újesztendő meghozna Téged is Édes. Hallom, hogy jönnek haza, de sajnos idáig csak betegeket hallottam, akik már alig bírják az iramot. Oly sok mindent beszélnek, hogy én már félőrült vagyok bele. Nem is jó nekem mindent hallani, mert rettenetesen árt a szívemnek. Egy rossz hír hatására nem alszom éjszakákat és oly nehéz a szívem, mintha mázsás kő nyomná az idegeim meg már abszolút nem bírják.,

Életem! Fohászkodtam az Istenhez, hogy szabadítson meg Téged minél előbb és hozzon haza miközénk, vegye el tőlünk a keserű poharat, mert csordultig van, és én már alig bírom. A szeretet hullámai vigyék Hozzád szeretetünk és legjobb kívánságunk. Millió csókot küld hű feleséged, Margarétád és Agneskád.

1945. XII. 31.

Forrón szeretett Hitvesem, Mindenem, Drága Józsikám!

Szilveszter éjszakája van még egy pár perc és vége ennek a sokk szomorúsággal és bánattal teli esztendőnek. Temetjük az óévet, de szeretném örökre eltemetni azt a sok rosszat, amit ez az év hozott reánk. Olyan egyedül vagyok, majd megszakad a szívem, torkomat összeszorítja a keserűség, s csak gyermekünk tiszta, ártatlan mosolya tartja bennem a lelket, talán, ha ő nem volna, már én sem lennék. Kimondhatatlanul hiányzol nekem, most különösen, amikor az újév küszöbén állunk egy vasfüggönnyel tarkart év előtt az örök titkos birtokában. Istenem, csak ne több ilyet, mint ez volt, mert nem fogjuk bírni.

Gondolatban megint ott vagyok Veled és érzem Te is ide gondolsz, érzem, hogy vágyói haza hozzánk, látom, hogy a Te szemed is tele van könnyel és bánattal.

Míg egу pillanat és vége ennek az évnek... Szorítsuk meg egymás kezét, öleljük át egymást és tele hittel, bizalommal, szeretettel és a boldog jövő reményében lépjük át az év küszöbét, így induljunk el az év nehéz, göröngyös útjain.

58