Kis József (szerk.): Áldozatok itthon és távol. Rezes Józsefné naplója (Miskolc, 2018)

Rezes Józsefné naplója

adom, én gondolkodás nélkül képes lettem volna meghalni Érted. Elkövettem mindent, amit csak lehetett, megszereztem azokat az írásokat, amik a kibocsájtási engedélyhez kellettek, a többi nem rajtam múlott. Már-már azt hittem, hogy fáradtságom sikerrel jár, élt bennem a remény és egy perc alatt összetört bennem minden.

Ma újra voltam a főispánnál4, hogy számon kérjem ígéretét. Megkérdeztem, hogy neved rajta volt-e az említett listán és azt mondta, hogy Íren (kiemelés az eredetiben- K. J.), de mivel itt nem intézték el kellőképpen, így külön futárral küldte Debrecenbe, ahol egy nagyobb bizottság fogja ezeket felülvizsgálni, mert az egész ország fel van lázadva ez ellen. Még ma is bíztatott, hogy nyugodjak meg, mert biztosan vissza fogsz jönni. Oh, bár adná a jó Isten, hogy igaz legyen!

Mindennap nagyon foglak várni Édes, hátha mégis lesz eredménye az én munkámnak is. Kérem az Istent minden lépésemben, hogy hallgasson meg, adjon vissza Téged nekem.

De jó lenne távolba látni és tudni mindent, hogy hogy vagy, merre jársz és mit csinálsz. Folyton Rád gondolok, mindig ládák lelki szemeimmel. Ég és fáj a szemem, be van dagadva és vérben van a sok sírástól, de nem tehetek róla, nem bírok parancsolni magamnak, mert nagyon hiányzol nekem és kimondhatatlanul rossz nélküled.

Szeretlek Édes nagyon, nagyon! Nem is tudtam, hogy ennyire is lehet szeretni, hogy szinte belebetegszem.

Úgy érzem, lázam van és a hajam szálától a lábujjamig fáj minden porcikám. De ez mind semmi, csak Rólad tudnék valamit. Érted aggódom, Téged féltelek, mert szeretiek halálosan.

Nagyon, de nagyon vigyázz magadra, hogy beteg ne lég}7, mert ki ápolna majd és ki őrködne feletted úgy, mint én? Senki Édes, tudom, hogy senki, mert csak én vagyok a Te feleséged, hitvesed, aki szeret Téged, akinek rajtad kívül nincs senki elsőbb, aki meghalni is kész érted.

Ma búcsúzom Tőled Édes kicsi Párom, Boldogságom, Mindenem. Búcsúzom, mert úgy érzem, hogy már nem is tudok összefüggően gondolkozni, gyötör a láz és nagyon fáj a szívem utánad. Csak arra kérlek még, ne epezd magad, mert Neked most nagyon erősnek kell lenned, én édes kis hős Katonámnak, aki elmentél mindnyájunkért szenvedni. Áldjon meg az Isten Téged minden lépésedben és vezéreljen a görön4 Tóth Béla (1888-1966) 1945. január 12-től március 12-ig volt Miskolc város, valamint Borsod, Zemplén és Abaúj vármegyék főispánja és közellátási biztosa.

14