Csorba Csaba (szerk.): Borsod-Abaúj-Zemplén a történelemben (Miskolc, 1987)

A 16. században a reformáció népi iránya jutott vallási köntösben kifejezésre. Sajátos színfoltját képezték ennek a habánok, akik Svájcból Ausztrián át Morvaországba, majd a 16. század közepén a keleti országrészre bevándorolt anabaptisták voltak. Főként fazekasaik váltak híressé. 17. századi sárospataki edényeik formáin és díszítésén eredetileg olasz hatás érvényesült. Később ezeket a magyar motívumok váltották fel. A 18. században művészetük beolvadt a népi fazekasságba.

A protestáns kultúra egyik legjelentősebb központja Sárospatak. Kollégiumát az 1530-as években Perényi Péter alapította. Virágkorát I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna pártfogása alatt élte a 17. század derekán. A 18. században újjászülető iskolája olyan kitűnő diákokat nevelt, mint Gyöngyösi István, Bessenyei György, Kazinczy Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály, Fáy András, Szemere Bertalan, Kossuth Lajos, Erdélyi János, Tompa Mihály, Izsó Miklós, Tóth Ede, Gárdonyi Géza, Komáromi János, Móricz Zsigmond —, hogy csak néhányat említsünk a legjelesebbek közül.

A Hegyalja a 16—17. században vált az ország egyik legjelentősebb — nemzetközi hírű — bortermelő területévé. A nagybirtokosok, a meggazdagodó nemesség és paraszt-polgárság jelentette 1711-ig a Habsburg-ellenes küzdelmek egyik legfontosabb bázisát az országban.

BIBLIA

ISTENNECÔESWYÿ

TESTAMENT VM AN AC

PROPHE'TA'C PS APOSTOLOC g]

A Z A Zr

MAGYAR NYP.LWRF, FORHITTAm? ‘

iw. ;

fe'.tv

lutt cgclilenes wijwnan.Ai lllcnncc Mjgyar erfiágban való Anya fient Egyházi* nac cpùicfére.

KÁROLI GÁSPÁR BIBLIÁJA. NYOMTATTÁK VIZSOLYBAN, 1590-BEN