Kende Tamás: Az intézményes forradalom. Adatok a kommunista párt kulturális és társadalmi történetéhez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1945-1956 (Miskolc-Budapest, 2014)

Misszionáriusok a teherautókon

felelős, Nyiczky György leváltása Osvát Klára által. A változás fokozatosságát jelzi, hogy az új vonal falujárói egyre inkább falujáró-népnevelő néven bukkannak fel forrásainkban.

Az intézményesített forradalom fokozásának olyan apró jeleit is tapasztalhatja a kutató, mint a falujáró-népnevelő jelentések formai szabványoso- dása. Megszaporodnak az „egyenjelentések”. 1948-ra, az egyesülés környékére pedig megjelennek a szabályos kérdőívek is. Az egyenjelentések és a szabályos kérdőívek megjelenése csak formálisan utalhat a forradalom további intézményesedésére. Valójában az MKP, majd az MDP új stratégiájához szükséges előzetes „felderítés” központosításáról és szervezettebbé tételéről van szó. A társadalom története iránt érdeklődő kutató szerencséjére ezeket az „egyenjelentéseket” is emberek írták, töltötték ki, akik gyakorlott terepmunkásokként derítették fel a rájuk kiosztott területek társadalmait, azok politikai hangulatát, és nem utolsó sorban: mindazt, mit a korabeli kommunista zsargon rémhíreknek nevezett. A korabeli rémhírek és az azokról szóló — kommunista aktivisták által lejegyzett — források hal- ladanul fontos forrásai a magyar vidék lakosságának aktuális mentális állapotának rögzítéséhez a fordulat éveiben.

A változásokat jelzi az is, hogy az MKP új politikájának helyi implementálásában a falujárás regionális központja a „sötét és reakciós” Abaúj megye lett. Az 1947 végi, 1948-as falujárásokról szóló források térségünkben leginkább Abaúj megyéből származnak, Abaújjal foglalkoznak.

A szűkebb térség az 1947-es választásokat megelőzően nem volt a falujárás frekventált célpontja, Borsoddal ellentétben. A megyei pártbizottság, az állandósult szervezési és szervezeti válságok (jellemzői: botrányok, a megyei és járási pártvezetőségek kimagasló fluktuációja) miatt207 alkalmatlan volt a falujárás megszervezésére. Abaúj adottságai is lehetetlenné tették a falujárás megyei megszervezését: a csonka vármegyében jószerivel nem volt ipar, ha eltekintünk a három szeszgyártól. Jellemző, hogy az egyetlen üzemi pártszervezet a Szikszói rendőrkapitányságon működött. A falujárás eredeti jelszavát „Munkások a parasztokért”, munkásság hiányában megyénkben nem lehetett követni. Nem véletlen, hogy a nagy 1948-as abaúji falujárásban kizárólag budapesti és Budapest környéki falujárók vettek részt.

207 Jellemző, hogy az üdvtörténeti párttörténetet a helytörténetben adatoló irodalom teljesen ignorálta Abaúj megyét. Az ottani történések egész egyszerűen nem illeszkedtek bele a nagy történetbe. Az MKP abaúji történetét feldolgozó első, figyelemreméltó kísérlet 2001-ben született: Bárány Attila: MKP, MDP tagság és káderek a Szikszói Járásban (1945—1948). Szikszó, mint megyeszékhely. Egyetemi szakdolgozat. Miskolc, 2001.

96