Kende Tamás: Az intézményes forradalom. Adatok a kommunista párt kulturális és társadalmi történetéhez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1945-1956 (Miskolc-Budapest, 2014)

Misszionáriusok a teherautókon

rán maguk is ismerkedtek az ismereden vidékkel. Ennek az ismerkedésnek lenyomatai megtalálhatóak beszámolóiban, jelentéseikben.

Egy zempléni kisfalvakat lelátogató budapesti népnevelő jelentéséből idézek az alábbiakban.188 A jelentések dátumnélküliek, de keltük nem későbbi, mint 1947 koratavasza. Az összeesküvés volt előadásainak témája, így a forrás keletkezése időben behatárolható. Mindenütt népgyűlésen tájékoztatta a helyieket a külső világ eseményeiről és legfőképp az összeesküvésről. A szituáció sokban hasonlatos a falujáráshoz. Kívülről érkezett figura „eligazítást” tart, megvilágítja a külvilágban zajló eseményeket, ezeket a helyi viszonyokra fordítja le. Ugyanakkor megfigyelte és lejegyezte a meglátogatott falu politikai és mentális állapotát.

Berzéken jól sikerült népgyűlésről tudósított a népnevelő. A 900 lakosú faluból 110-en jelentek meg a gyűlésen. A helyi pártszervezetnek 47 tagja volt, de megjegyzi, hogy se vezetőség, se pártmunka nincs a szervezetben. A falu vezetőiről is tudósított Molnár. A bíró és a tanítónő kisgazdapárti, ez utóbbi „nyugatos menekült” és „az ifjúságot magához láncolva befolyása alatt tartja.” A helyi plébánosról azt áhította, hogy „kommunista érzelmű”, amiért folyamatosan támadják. Két helyi földbirtokosról azt állította Molnár, hogy azzal fenyegetik a népet, hogy „ha megfordul a helyzet 24 órára, a kommunisták lógni fognak.” Végezetül megjegyezte, hogy a kommunisták befolyása a faluban észreveheteden. Gesztelyen kicsi, nem működő pártszervezetet talált Molnár. A népnevelő tanúsága szerint a falusiak „közömbösek”. A helyi pártszervezetnek semmi befolyása nincs a falu életében. Ujcsanáloson az 1300 fős faluban egy 70 fős, meglehetősen szétesett pártszervezetet talált Molnár. Bár a párttitkár „régi marxista, de nem haladó szellemű, beszédében sokat hivatkozik Lenin és Sztálin elvtársakra, ami vidéken nem helyes politika.” Lenin és Sztálin falura nem való a budapesti komiszár megítélése szerint... A népgyűlésen mintegy száz fő vett részt, a falu minden rétegéből. Szóbahozták napi gondjaikat. Buszt kértek, valamint hidat a Hernádra, orvost, villanyt, rádiót és újságokat. Molnár népnevelő szerint a falu vezetése, értelmisége reakciós. „Sürgős intézkedést, munkás-paraszt kormányt várnak, kérik, hogy gyakrabban menjenek ki községükbe.” Az 1930 lélekszámú Girincsen újjá kellett szerveznie az MKP helyi szervezetét. 21 párttagról számolt be, de a szervezetnek sem titkára, sem aktív vezetősége nem volt. A pesti pártmunkás a helyieket ellátta direktívákkal és ígéretüket vette, hogy felvirágoztatják a pártszerveze188 MNL. BAZ m. Lt. X. 4. 31. őe.

87