Kende Tamás: Az intézményes forradalom. Adatok a kommunista párt kulturális és társadalmi történetéhez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1945-1956 (Miskolc-Budapest, 2014)
Misszionáriusok a teherautókon
csikók jelentéseiből kívánnánk megérteni, úgy kritikátlanul elfogadhatnánk a korabeli pártpropaganda: a pártsajtó, a brosúrák és a pártvezetők beszédeiből elénk táruló falujárás-képet. Juhász későbbi jelentései is „termelési jelentések”. 1947. június 9-i jelentésében, ha általánosságokban is, de említést tesz rossz tapasztalatokról. Ám ez a kritika leginkább az intézményesülő forradalom falujáró-bürokratájának üszteletköre a Párt említett szerkesztői elvének. Tanulságos olvasni, milyen, úgymond rossz tapasztalatról is tud beszámolni a terepre nem járó falujáró-felelős a felsőbbségnek. Mint látni fogjuk, a szóban forgó rossz tapasztalatot is az „ügy” oldalára állították — vagy, legalábbis a jelentésben úgy állította be. „A jó és rossz tapasztalatokról annyit, hogy sok helyen idegenkedve fogadják a brigádot, nem akarják elhinni, hogy ingyen munkát végeznek, sok helyen azt súgják a fülükbe ne higgyetek semmit, mert a javítási árat bele tudják az adóba. Sok helyen az elvtársak nem veszik észre, hogy a nagygazdák azok akik a legtöbb holmit hozzák javítani ezáltal a szegényebb része kimarad ennek megakadályozására egy-egy odavaló elvtársat állítunk a brigádhoz aki észre vétienül tudtunkra adja, hogy kit mellőzenek az ingyen javításból. Jó tapasztalat az, hogy a brigád második utjánál már nem úgy néznek rájuk mint először, hanem bizalommal fordulnak a brigád felé, mert megismerik önzeden munkájukat...”185 A falujárók feladata volt közhasznú munkavégzés közben különbséget tenni paraszt és paraszt között. Ez nem csak generálhatta a „földosztás óta élő veszekedéseket”, de a falun belüli konfliktusoknak is sajátos megjelenési formája volt ez a különbségtétel. A Borsodi Megyebizottságon a szakszervezeti vonalon dolgozó pártmunkás, Nyiczky György lett a falujáró-felelős. A falujárásban döntő 1947 tavaszi-nyári és kora-őszi hónapokban rendszeresen küldte a KV Szervezési Osztályára „győzelmi jelentéseit”. Brigádok és emberek százai, anyagok tonnái, köbméterei, négyzetméterei köszönnek ezekben vissza. Az 1947-es választásokra felpörgő falujárás, Nyiczky jelentései szerint a borsodi falvakban a legsikeresebben folyt. A falu népe a szegényparaszttól a lelkészig mindenütt lelkesen és nyitottan fogadta a miskolci falujárókat.186 Nyiczky jelentéseiből teljesen hiányoznak a falujárással kapcsolatos gondok, a kommunistákkal szembeni negatív hozzáállás: a babonák, előítéletek, rémhírek rögzítése. Pedig ezek a rémhírek plasztikusan mutatják be a 185 Uo. 186 PTIA 274-16-5.1.őe. 32; 115; 156; 186-188. stb. 85
