Kende Tamás: Az intézményes forradalom. Adatok a kommunista párt kulturális és társadalmi történetéhez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1945-1956 (Miskolc-Budapest, 2014)

"Tízezer új falukutató" (Falujárás a koalíciós korszakban, majd a proletárdiktatúra első éveiben)

járás a propaganda és a hivatalos párttörténet által idealizált, központilag szervezett párt, központilag irányított politikai, propaganda-, és agitációs eszköze volt. A falujárók a pártpolitika és pártideológia megtestesítői és misszionáriusai voltak „az elmaradott” vidéken. Nem véleden, hogy visszatérő motívum a falujárásról szóló írásokban a Világosság, a Fény, amit a falvakba a kommunista falujárók vittek. Ez a „világosság” lehetett konkrét is, amikor a falujárók bevezették a villanyt a falvakba. Ám a híradás nem arról szólt, hogy bevezették az áramot, hanem arról, hogy kommunista munkások világosságot vittek a falvakba.172 Nyilvánvaló, hogy a fényvivők, a világosság hozói egyben térítők, misszionáriusok is voltak, akként jelentek meg a pártsajtóban, ahogy akként is viselkedhettek. A korabeli pártpropagandában visszatérő motívum a „Fényt a faluba!” jelszó.173 Különösen rászorult a fényvivőkre térségünkből Abaúj megye. Abaúj, Zalával együtt a „sötét vármegye” jelzőt érdemelték ki a korszak kommunista politikai zsargonjában, mivel a párttagság nagyságát, a szavazók számát tekintve a legutolsó helyen szerepelt minden kimutatásban.

A Magyar Kommunista Párt első történelemkönyve, a fordulatot követően megjelentett képes párttörténet A felszabadulástól az egyesülésig is kitért a falujárásra. Az „Erősíteni kapcsolatainkat a tömegekkel” című fejezet a falujárásról szólt. Már itt is egymás mellé került az úgynevezett aprómunka és a felvilágosítás.174 A felvilágosítás lehetett villamosítás, mint arról a Szabad Nép tudósított az ózdi járásból. Az ózdi munkások, a városkörnyéki falvakba bevezették az áramot, s így lön „világosság az ózdi járás

1947-es választások közötti időszakban. Ötven esztendő. A K. M. P. megalakulásának ötvenedik évfordulójára az MSZMP Pest Megyei Bizottsága Marxista-leninista Esti Egyetem által 1969. november 19-én rendezett emlékülés. Vác, é.n. 61-72. pp. „Az ezirányú munka (a falujárásé, K.T.) célja a dolgozók mindennapi életének segítésén, problémáinak megoldásán át annak a felismerésnek az elősegítése, hogy a Kommunista Párt a dolgozók érdekeinek legfőbb képviselője, annak megértetése, hogy ez a párt nem hangzatos ígéretekkel, demagóg jelszavakkal, hanem valóságos tevékenységével bizonyítja be, hogy a megye újjáépítésének, a dolgozók anyagi és kulturális felemelkedésének vezetésére hivatott.” I.m. 66. p.; Szabó Éva: A Magyar Kommunista Párt. 167-170. pp.; Puskas, A. I.: Bor'ba za agrarnüe preobrazovanija v Vengrii (1944—1948 gg.). Moszkva, 1959. 181-185. pp.

172 A magyar parasztért, a magyar faluért. A legjobb falujáró kommunista csoportok aprómunkájának nagy eredményei. Szabad Nép, 1947. Január 30.

173 E. Kovács Kálmán: Fényt a faluba. Szikra, Budapest, é.n. E. Kovács ugyan nem a falujárásról beszél, de jellemző a szóhasználata: „elűzni a nép feje felől a sötétséget.” I.m. 2. p.

174 „A tömegek közötti munka nem merült ki az aprómunkában, falujárásban. Szükség volt szívós felvilágosító munkára a dolgozók körében.” A felszabadulástól az egyesülésig. A Magyar Kommunista Párt harca a magyar demokráciáért. Szikra, Budapest, 1948. 111. p.

78