Kende Tamás: Az intézményes forradalom. Adatok a kommunista párt kulturális és társadalmi történetéhez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1945-1956 (Miskolc-Budapest, 2014)

"Tízezer új falukutató" (Falujárás a koalíciós korszakban, majd a proletárdiktatúra első éveiben)

vitásában jelentős szerepe van és még több lesz az úgynevezett falujárásnak. (...) mert elvtársaink komoly segítő munkájukkal eloszlatják a parasztság körében a Kommunista Párttal szemben mesterségesen szított bizalmatlanságot.”166

A kongresszusi beszédekben is visszatérő motívum volt a kommunista pártot vidéken övező előítéletek és babonák. Az első, központilag szervezett falujárókampány, az 1946-os pünkösdi nagy falujárás meghirdetett célja épp e gyanú eloszlatása, a falu és a (kommunista) város, a parasztok és a munkáspárt közötti kommunikáció hatékonyabbá tétele volt. Az 1946. júniusi pünkösdi falujárás elé a kampány megkezdése napján megjelent Szabad Föld kiadta a jelszót: Ki a falura!167 168 Két hét múlva a lap vezércikkben összegezte az első, központilag szervezett falujárás eredményeit. Érdekes, ahogy a gyanakvásról idegenkedésről szól: „Meg kell őszintén mondani - még ma is van néhol bizonyos idegenkedés parasztság és ipari munkásság között. Hogy ezt megszüntessük, közvetlen közelről kell ismerniük egymást, egymás munkáját, életkörülményeit, gazdasági helyzetét, bajait. Ma még nincs rá mód, hogy a parasztemberek nagyobb tömegekben meglátogassák a városi munkásságot, de az is nagy dolog, ha a munkások ezrei munkaszüneti napokon kimennek falura, mint ahogy most pünkösdkor történt. Megismerkednek a dolgozó parasztság helyzetével, saját szemükkel látják azt az irgalmatlan harcot, amit a szegényparasztság folytatlnb% Gyenes kölcsönös idegenkedésről beszélt. Főmotívuma a megismerés és a felvilágosítás volt. A lelkesítő írásból is kitűnik, hogy kölcsönös volt 1946 nyarán az idegenkedés a falu népe és a kommunisták között. A Kommunista Párt parasztlapjának vezércikkírója számára is tény volt, hogy a kommunisták nem ismerték a magyar vidéket. A parasztság felvilágosítása nem működhetett megismerésük nélkül.

Az MKP szervezett mozgalomként csak később, 1946 szeptemberében hirdette meg a falujárást. Élő gyakorlat volt az, mire a pártközpont kanonizálta. Az MKP KV 1946. szeptember 20-án adta ki a felhívást a falujáró mozgalom szervezésére, „Növeljük országos mozgalommá a falujárást!” címmel. A dokumentum „ingyenes, elsősorban közérdeket szolgáló munkával” azonosította a falujárást. „Most, amikor pártunk előtt döntő feladatként áll befolyásunk megerősítése a dolgozó parasztság soraiban (...), a falulátogatás jelentősége még fokozódik. Azon kell lennünk, hogy (...)

166 Uo. 197.p.

167 Szabad Föld, 1946. június 9.

168 Gyenes Antal: A pünkösdi falujárás után. Szabad Föld, 1946. június 23.

76