Kende Tamás: Az intézményes forradalom. Adatok a kommunista párt kulturális és társadalmi történetéhez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1945-1956 (Miskolc-Budapest, 2014)
A szervezettség legfelső foka (Adatok a kommunista párttagság kérdéséhez)
írásba, a „Legyőzhetetlen erő” című könyv alapján.55 Az 1947 végén megkezdett, és az egyesülési kongresszusig befejezett tagkönyvcsere során a tagkönyvcserére kb. 150.000 —180.000 párttag56 más adatok szerint majd 200.000 párttag maradt ki a statisztikákból.57 Ez utóbbi adat kimutatói szerint a lejelentett és az összeírásokban szereplő tagok száma közötti igen nagy különbség okai „abban kereshetők, hogy a pártszervek havi jelentései pontatlanok, túlzóak, másrészt, hogy az összeírás során a pártszervezetek, különösen a falusi, tanyai szervezetek nem fordítottak kellő gondot a kevésbé aktív párttagok pontos összeírására, továbbá, hogy a tagkönyvcsere során néhány tízezer embert politikai, vagy erkölcsi okokból kihagytak a pártból.” A statisztikai anomáliákat az idézet szerzői kizárólag 1947 végére, illetve 1948 elejére szűkítik.58 Mindezek mögött a bolsevik típusú centralizált párt tudatos politikáját sejtik, mely szerint az általuk különösen kihangsúlyozott vidéki pártszervezetekben előforduló, a valóságosnál nagyobb taglétszám a helyi hatalmi szervek meghódításának eszköze volt. Úgy a hazai párttörténeti szakirodalom, mint a nemzetközi vonatkozó irodalom átvette a fenti adatokat és az adatok mögötti feltételezett politikai szándékot, hisz nem is tehettek másképp, mert úgy az üdvtörténeti jellegű hivatalos párttörténeti, mint az összeesküvéseket feltételező és azokat ada- toló szakirodalomban egy és ugyanaz az idealizált, leninista, szigorúan hie- rarchizált, központilag irányított bolsevik típusú párt képe szerepel. Az országos összesítő statisztikát - annak az 1947-48 fordulóján kibukó hibáival együtt is — egyetemlegesen vették át a különböző szerzői.59 A párt tagságának mennyiségi növekedése mögött mindkét historiográfiai megközelítésben tudatos politikát és a „csak a kommunistákra jellemző” 55 Szabó Éva: A Magyar Kommunista Párt In: Szerk: Erényi Tibor — Rákosi Sándor: Legyőzhetetlen erő. A magyar kommunista mozgalom szervezeti fejlődésének 50 éve. 2. kiadás Budapest, 1974.155-190. pp. 56 Szabó Éva: i.m. 183. p. 57 Habuda Miklós — Rákosi Sándor: A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt munkásösszetételének alakulása 1945-1948-ban. Párttörténeti Közlemények, 1976. 3. 44-45. pp. 58 Uo. A szerzőpár, 1947 végére 660.000-670.000 pártagról tudósít, ugyanakkor az 1848 júliusi 880.000-es MKP tagságot hellyel-közzel valósnak tartják. I.m. 69. p. 59 Erényi Tibor — Rákosi Sándor (szerk.): A legyőzhetetlen erő.; Habuda Miklós - Rákosi Sándor: A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt munkásösszetételének alakulása 1945-1948-ban.; Kovrig, Bennett: Communism in Hungary. From Kun to Kádár. Hoove Institution Press, Stanford University. 1979. 448. p.; Molnár, Miklós: A Short History of the Hungarian Communist Party. Westview Press, Boulder, Colorado. 1978. 43-59. pp.; Gradvohl, Paul: La Hongrie et Le Mouvement Communiste Hongrois. (kézirat) Paris - Clichy. 1984. Tableau No. 13.; Bljum, R. N. Rol’ gegemonii proletariata v pererasztanii demok- raticseszkoj revuljudi v revoljuciju szodaliszticseszkuju. Ucsenie Zapiszki Tartuszkogo Goszudarsztvenno- go Univerziteta. No. 90. Tartu. 1960. 51. p. 30
