Kende Tamás: Az intézményes forradalom. Adatok a kommunista párt kulturális és társadalmi történetéhez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1945-1956 (Miskolc-Budapest, 2014)

Az intézményes forradalom intézményének élete. Pártélet az ötvenes években

Az 1952. április 10-i PB határozatot az 1953-as kiigazítás jegyében

1953. szeptember 16-án módosították. A júniusi KV határozatot alapul vevő új direktíva — megfogalmazása szerint — a párt és a tömegek, valamint a munkások és parasztok szövetségét igyekezett megerősíteni. Növelni kívánták a pártonkívüliek bizalmát a párt iránt, feladatul tűzték ki munkások, parasztok — köztük elsősorban egyénileg gazdálkodó parasztok — és az értelmiség, különösen az újértelmiség pártba való felvételét. Mint minden direktíva típusú forrás, ez a PB határozat is tartalmaz önkéntelen helyzetjelentést, különösen a megjavítandó területekről. A fentieket mindenképp ilyennek kell tekintsük. Növelni kívánták továbbá az alapszervezetek önállóságát, s külön pontban foglalkoztak az egyéni parasztok megnyerésével, azokkal, akik „nem ellenségesek a párt szövetkezeti politikájával szemben.”420

1954. szeptember 23.-án a PB ismét a vidéki pártszervezetek megerősítésével foglalkozott. Megállapították, hogy „falun a szocializmus erői, elsősorban a gépállomások nem erősödnek kielégítően.” Mindezt a hagyományos adminisztratív módszerekkel, káderek felhozatalával és átcsoportosításával kívánták megváltoztatni.421

Az 1953-as új vonal a helyi pártbizottságokon, pártszervezetekben zavart és értetlenséget váltott ki. Az új társadalmi szövetség megteremtésének igénye nem kapott széles támogatást a párttagok tömegeiben. Az

1954. december 13.-Í borsodi megyei pártaktíván az abaújszántói járási titkár, Bartha Balázs közvetítette az MDP aktívájának hangját: „Sok 1945-ös párttag és 1919-es kommunista úgy véli, ahogy akkor jó volt, most is úgy jó.”422 Az értetlenség és az idegenkedés nem a falusi pártszervezetek kommunistáinak sajátossága volt. Még 1953-ban, egy hónappal az új kurzus meghirdetését követően jelentette az ózdi üzemi PB, hogy a „KV határozata, a kormány programja nemcsak a dolgozókat, hanem a pártbizottságot, szakszervezeteket és a vállalatvezetést is felkészületlenül érte.” Találgatásokkal és rémhírekkel voltak elfoglalva a párttagok, s a zavart oldandó röpgyűléseket tartottak a PB vezetői. Mint kiderült, e tisztázó röpgyűlések ellenére sem értették az új kurzust a párttagok.423 Természetesen az új kurzus okozta zavarról és értetlenségről tudósító jelentések mindegyike azzal fejeződött be, hogy az illetékesek fokozzák a felvilágosító munkát, s jelentősen megjavítják a belső pártéletet, valamint igyekeznek a pártonkívüli

420 MNL. MÓL. 276. 53.137. őe. 19-20.

421 MNL. MÓL. 276. 53.195. 3-9.

422 MNL. MÓL. 276. 72. 29. őe. 18.

423 MNL. MÓL. 276. 71. 10. őe. 40-66.

199